Parlament: a munkaalkalmassági vizsgálattól a gyógyszerek helyettesíthetőségéig
Megszűnik az általános kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat, új bértáblát kapnak a szakdolgozók, szigorodnak a kórházi vezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok.
A képviselők hétfőn 135 igen, 45 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett megszavazták a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosítását. A jogszabály értelmében megszűnik az általános munkaköri alkalmassági vizsgálat, de a jogszabály és a munkáltató meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkoztatásokat, amikor a továbbiakban is kötelező lesz az orvosi vizsgálat.
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény módosítása kötelezi az önkéntes pénztárakat, hogy rendelkezzenek honlappal és a közzétételi kötelezettségeiknek azon tegyenek eleget.
Jövő márciustól új bértáblát vezetnek be az egészségügyi szakdolgozóknál. Az Országgyűlés 135 igen, 26 nem szavazattal és harminc tartózkodás mellett elfogadta a Belügyminisztérium előterjesztésére azt a jogszabályt, amely jövő március 1-től az egészségügyi szakdolgozók számára új, sávos fizetési rendszert vezet be, meghatározva az egyes kategóriákban a minimálisan és maximálisan fizethető bért. Ennek eredményeképpen az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére jövőre eléri az orvosi átlagalapbér 37 százalékát.
Jövő február 15-től szigorodnak a kórházi intézményvezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok: tilos lesz a tulajdonszerzés minden egészségüggyel összefüggő tevékenységet végző gazdasági társaságban, és összeférhetetlen lesz az egészségügyi szolgáltatást is nyújtó, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság. A tilalom a közeli hozzátartozóra is kiterjed majd.
Azt is rögzítették, hogy az országos gyógyintézetekben és a vármegyei kórházakban a vezetői juttatást a jövőben az Országos Kórházi Főigazgatóság helyett az egészségügyért felelős miniszter határozza meg, és mértékét egyoldalú munkáltatói intézkedéssel csökkentheti.
Az elfogadott törvény szerint a gyógyszerek helyettesíthetőségéről a jövőben nem csak gyógyszerész, hanem a gyógyszert kiadó személy is tájékoztatja majd a beteget, és ki is adhatja a helyettesítő gyógyszert. Ennek feltételeit miniszteri rendeletben szabályozzák majd.
Az egyetemeket és a kutatóintézetek érintő törvénymódosításokat fogadtak el. Az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról döntött az Országgyűlés 135 igen, 50 nem és 7 tartózkodó szavazattal. A jogszabály támogatja a Nobel-díjas magyar kutató, Krausz Ferenc kutatásainak a Semmelweis Egyetemmel való összekapcsolását. Módosul a Magyar Kutatási Hálózat szervezeti struktúrája, és az egyetemek hatáskörébe kerül az új Nemzeti Kiválósági Program és kooperatív doktori program lebonyolítása. A Semmelweis Egyetemhez kerül jövő márciustól az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Amerikai úti és az Országos Mozgásszervi Intézet Szanatórium utcai telephelye.
Legalább egymillió forintos bírság szabható ki arra a dohány-kiskereskedőre, aki 18 év alattiakat szolgál ki dohánytermékkel. A sarkalatos passzusokat is tartalmazó, fideszes képviselők által kezdeményezett szigorítást 144 igen szavazattal, 32 ellenében és 16 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A fizetendő összeg további jogsértések esetén folyamatosan nő: a korábban már megbírságolt kereskedőkre az újabb alkalmakkor az előző bírság másfélszeresét kell kiszabni. A bírság összege egészen 10 millió forintig emelkedhet. Ismételt szabályszegés esetén az üzletet 30 napra bezáratja a hatóság. Nem nyújthat be ismételten engedélykérelmet dohánytermék kiskereskedelmére az, aki a fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezéseket korábban megsértette, és ezért a korábbi engedélyét a hatóság visszavonta.
