A hátrányos helyzetű magyar régiókban rendkívül kevesen vették fel az oltást
Ott terjed a delta, ahol alacsony az átoltottság
A koronavírus delta variánsa az alacsonyan átoltott területeken fertőz leginkább világszerte, közölték Genfben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetői a Portfolio szerint.
A delta variáns sok országban üti fel a fejét, még olyanokban is, amelyekben országos szinten magas az átoltottság aránya, azonban valójában azokon a területeken terjed, ahol alacsony az átoltottság és korlátozottan vagy következetlenül tartják be a közegészségügyi és társasági intézkedéseket, jelentette ki a WHO online sajtótájékoztatóján Maria van Kerkhove, az ENSZ egészségégügyi szakosított szervezetének járványügyi szakértője.
A védőoltások egyértelműen megelőzik a delta variáns okozta betegség súlyos formáit, illetve a haláleseteket, tette hozzá a WHO tudományos főtanácsadója. Szumija Szvaminátán, írja a Portfolio az MTI nyomán.
Hátrányban a hátrányos helyzetű magyar régiók
Megszerezte és Facebook-oldalán közzétette Szél Bernadett országgyűlési képviselő a védettségi igazolványok kiadásával kapcsolatos adatokat a Fővárosi Kormányhivataltól. Az adatokból kiderül: a legnagyobb immunizáció lakosságarányosan megyei / fővárosi bontásban Budapesten látható, közben pedig van olyan település, ahol a lakosság alig 5%-a rendelkezik védettségi igazolvánnyal.
Augusztusig országosan 6 560 942 védettségi igazolványt postáztak ki Magyarországon – ilyen igazolást a koronavírus-fertőzést túlélők és az oltottak egyaránt kaptak – ez azt jelenti, hogy országosan a lakosság 66%-a immunizált.
Száz százalék körüli értéket mutat a Pest megyei Ipolytölgyes, a somogyi Nemeskisfalud és a szintén Pest megyei Márianosztra. 95 százalékos a védettségivel rendelkezők aránya a GyMS megyei Pásztoriban, 94 százalékos a nógrádi Szuhán, 86 százalék a Komárom-Esztergom megyei Várgesztesen. A legalacsonyabb arányokkal bíró települések között borsodi, somogyi és szabolcsi falvak vannak: 5 százaléknyi lakosnak van védettségi igazolványa Csenyétén, 12 százaléknak a szabolcsi Uszkán, 22 százaléknak a borsodi Farkaslyukon, 25 százaléknak a hevesi Tarnabodon, 26 százaléknak a szolnoki Tiszabőn, 28 százaléknak a borsodi Sajónémetiben. 65 faluban 30 százalék vagy az alatti az arány.
Az első 100 településen átlagosan 78 százalék a védettségivel rendelkezők aránya, az utolsó 100 átlaga 27 százalék, azaz több mint 50 százalékos a különbség, szemlézte a Facebook bejegyzést a Portfolio.
