Orvoskamarai közgyűlés
Éger István elnöki beszámolójában a gazdálkodási kérdések áttekintését követően arról számolt be a küldötteknek, hogy noha nem könnyebb a kommunkikáció a minisztériummal, azért annak módja lényegesen kulturáltabb, elfogadható munkakapcsolat alakult ki és bizonyos eredmények is felmutathatók.
Egyértelműen sikerként könyvelhető el a - kamara tevőleges részvételével megvalósuló - tavaly márciusi népszavazás a több biztosítós rendszer bevezetése ellen, továbbá a vizitdíj kompenzálására született megállapodás aláírása a tárcával. Álláspontjaink azonban sok esetben nem egyeznek meg a minisztériummal, sőt a kamara által ugyan erősen kritizált Biztonság és partnerség elnevezésű minisztériumi program pozitív elemei is a süllyesztőbe kerülnek. Mint ahogy összességében is háttérbe szorul az egészségügy és a humán erőforrás problémája.
A MOK fenti programhoz benyújtott javaslataiból gyakorlatilag nem valósult meg semmi. Így továbbra sem rendeződik a munkaidő szabályozás EU konform végrehajtása, a fogorvoslás helyzete ugyancsak tarthatatlan. A legérthetetlenebb azonban a háziorvosok működtetési jogának jogszabályi szintű megnyugtató rendezésének hiánya, melyhez a kamara kész, kodifikált jogszabály tervezetet nyújtott be a tárcának. Pedig bevezetése egyetlen fillérjébe sem kerülne a költségvetésnek, miközben az érintett kollégák közhangulatát jelentősen javíthatná.
Kruciális kérdés az etikai itélkezés szabályozatlansága, pontosabban annak gyakorlatban történő végrehajthatatlansága, nem beszélve arról, hogy minden, magára valamit adó országban az etika a köztestület jogosítványa, nem pedig a rossz emlékeket felidéző állami rendtartás egy része. 2008. őszén olyan, a kamarai törvényt megnyitó módosítást kívántak volna beterjeszteni az országgyűlésnek, ami a jelenlegi helyzetet még tovább rontotta volna, aképpen, hogy teljesen kivette volna a kamara kezéből az itélkezés jogát még a saját tagjai felett is. Szerencsére ez nem következett be, a minisztérium visszavonta a tervezetet.
Az érdekvédelem terén jelentős előrelépés történt a szakszervezeti funkciókat ellátó, a Liga Szakszervezeti Szövetséghez csatlakozó Magyar Orvosok Szövetségének újjáalakulásával, mintegy 14 ezer tagot számláló megerősödésével. Egy legfelsőbb bírósági határozat szerint ugyanis a MOK, mint köztestület, nem járhat el munkajogi kérdésekben, mert ez szakszervezeti jogosultság.
A Területi Szervezetek Tanácsa még tavaly határozatban mondta ki, hogy a jelenlegi (és az akkori állapotokhoz képest tovább romló) körülmények közepette nem tud felelősséget vállalni a gyógyítás biztonságáért.
Mindazonáltal a múlt év őszén megrendezett két nagygyűlést övező érdektelenség következtetések levonására kell késztesse a tagságot: szembesülniük kell, vajon össze tudnak-e fogni saját érdekeik megvédéséért, vagy saját egyéni túlélő technikákat kívánnak-e alkalmazni?
Felvetődik a kérdés ezekután, hogy mi a teendő, lehet-e egyáltalán cselekedni valamit? Akkor, amikor sem kamarai, sem össztársadalmi szinten nem sikerült kiaknázni a romboló társadalmi folyamatoknak megálljt parancsoló átmeneti sikereket. Akkor, amikor az embereken a kiégettség, fásultság, sokszor a meg nem indokolható félelem érzése, az érdektelenség és a pozitív jövő lehetőségében való hitetlenség lett úrrá, bénítva bármiféle aktivitást.
A MOK álláspontja szerint minden negatív tendencia ellenére ki kell tartani értékeink, korábban deklarált, időt álló céljaink, és az azokra építő tevékenység mellett. Ezt elősegítendő megpróbálunk elébe menni a dolgoknak, úgy, hogy igényeinket, javaslatainkat folyamatosan eljuttatjuk a választások közelgését érzékelő, azokat megigérő politikusokhoz - jelentette ki az elnök.
A küldöttgyűlés a továbbiakban meghallgatta a Felügyelő Bizottság elnökének beszámolóját, majd Gyenes Géza helyére - aki a MOSZ elnöke lett - Hollós Gábort választotta meg az Országos Elnökség titkárává, illetve megszavazta a Magyar Orvosokért Alapítvány pénzügyi támogatásának új módozatát.
Forrás: mok.hu