November 17-e a koraszülöttek világnapja
A kormány célja a koraszülések számának csökkentése; az egészségügy mindent megtesz a megelőzés és a vártnál korábban megszületett gyermekek magas szintű ellátása érdekében.
Magyarországon az újszülöttek 9 százaléka a vártnál korábban érkezik a családokhoz, a várandósság 37. hete előtt jön világra. Bár a koraszülések kialakulásának rizikófaktorai alapvetően nem csak szociális eredetűek, gyakran társadalmi eredetre vezethetők vissza – írja közleményében az egészségügyért felelős államtitkárság.
A koraszülés mértékének csökkentéséhez jelentősen hozzájárulnak a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása érdekében tett intézkedések, hiszen régóta ismert tény, hogy a várandósság alatti dohányzás és túlzott mértékű alkoholfogyasztás befolyásolja a szülés kimenetelét, valamint az anya és magzat állapotára egyaránt negatív hatást gyakorol.
A védőnői alapellátás fejlesztése szintén kormányzati prioritás, hiszen a védőnők közreműködnek a nő-, anya-, csecsemő- gyermek-, ifjú- és a család egészségnek védelmében és fejlesztésében egyaránt.
A lakosságközeli szolgáltatásokhoz való esély egyenlő hozzáférés biztosítása, valamint a preventív célú szolgáltatások körének kiszélesítése jelentős hozzájárulás az érintett lakosság, közte a várandósok egészségi állapotának, egészségkultúrájának növeléséhez.
A kormány fontosnak tartja a koraszülöttekkel foglalkozó alapítványok támogatását is. Ennek keretében a 2016. évi költségvetésből 3 millió forintot biztosított a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítványnak, mely hosszú évek óta foglalkozik a koraszülöttek mentésével. Az Egészségügyért Felelős Államtitkár mindemellett évek óta 20 millió forinttal támogatja a Gézengúz Alapítvány a Születési Károsultakért tevékenységét.
A vártnál korábban született gyermekek minél magasabb szintű ellátása érdekében számos fejlesztés valósulhatott meg a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban.
A „Perinatális Intenzív Centrumok és az Intenzív Neonatológiai Osztályok műszaki fejlesztése” című projekt keretében országszerte 20 intézmény összesen mintegy 3,8 milliárd forint támogatást nyert el. A támogatást az Intenzív Neonatológiai Osztályok korszerű lélegeztető készülékek, inkubátorok, multifunkciós betegőrző monitorok, perinatális diagnosztikai készülékek beszerzésére, informatikai rendszerbe illesztésre használhatták fel.
A „Sürgősségi, gyermeksürgősségi ellátás fejlesztése" Perinatális Intenzív Centrumok fejlesztése Közép-Magyarországon felhívás keretében a Honvédkórház, a Szent János Kórház, valamint a Semmelweis Egyetem további, több mint 1 milliárd forintos támogatásból valósíthatta meg PIC egységeit érintő eszközbeszerzéseit.
A 3,8 milliárd forintos keretösszegű „Koragyermekkori (0-7 év) program” a 0-7 éves korosztály optimális fejlődésének támogatását célozta meg. A projekt segítségével egy olyan ágazati népegészségügyi rendszer épülhetett ki, amely a kismamák, gyermekek egészség-biztonságát nagymértékben növelheti.
A kormány a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban további, a koraszülötteket érintő fejlesztések megvalósítását tervezi.
A tervek szerint 2017-ben kerülhet hirdetik meg a „Nemzeti Egészségügyi Program a Kívánt Gyermekek Megszületéséért”. A projekt összesen 2,5 milliárd forintból valósulhat meg, melynek célja az egészségesen megszületett újszülöttek számának növelése. A projekt a célkitűzést többek között a várandósok fokozott védelmével érné el.
A közhasznú civil szervezetek által elnyerhető, 2 milliárd forintos keretösszegű „Mentorprogram koraszülöttek részére” című pályázat célja, hogy segítséget nyújtson a koraszülöttséggel érintett családoknak. Ennek érdekében egy komplex mentorrendszer kerül majd kidolgozásra.
A kormány emellett közel 4 milliárd forintot biztosít „A koragyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése” projektre, melynek céljai közt szerepel a szakemberek kompetenciáinak növelése, egységes szemléletük formálása és a gyermekekkel foglalkozó szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása is.
