Nem volt ellátatlan pszichiátriai beteg?

Szabó Máté általános ombudsman még júniusban fogalmazta meg véleményét az OPNI bezárásával kapcsolatban. Eben egyebek között úgy vélelekedett, hogy jelentős számban kerültek ki az intézményből ellátás nélkül maradó betegek, akik elbocsátásuk után rövid időn belül az utcán kötnek-kötöttek ki, növelve a hajléktalanok számát. Az ombudsman utalt rá, hogy ezzel nő a pszichiátriai betegek által elkövetett bűncselekmények száma is. Korábban hasonló bírálatot fogalmazott meg több ellenzéki politikus, közöttük Mikola István (Fidesz), aki az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága előtt a töbi közt azt mondta: tucatnyi emberről tudnak, aki öngyilkosságot követett el. Székely Tamás egészségügyi miniszter akkor úgy reagált: kivizsgáltatja az ügyet, s kérte, hogy ehhez szolgáltassanak számára adatokat, információkat, később azonban az ellenzéki szakpolitikus a Medical Tribune-nek adott interjúban azt mondta: a miniszter bármilyen adathoz hozzáfér, számukra ez sokkal nehezebb, de minden segítséget megadnak a miniszternek a vizsgálathoz.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) "betegút-követést" folytatott és megállapította, hogy a 2007. április 1-jén az OPNI-ban ellátottak a továbbiakban is ellátásban részesültek - olvasható a szaktárca kedden kiadott kommünikéjében. Ennek némiképp ellentmond egy az OEP által korábban kiadott közlemény, amely szerint "csupán" 84 beteg nem váltotta ki a gyógyszereit. A szaktárca szerint a bezárás indokai a döntés előkészítése óta nyilvánosak voltak. Az ombudsman ezzel szemben hiányolta "a nagyhírű OPNI bezárásának valódi indokait".
Az állam felelőssége a pszichiátriai járó- és fekvőbeteg-szakellátás biztosítása, ez azonban nem egyetlen intézmény működését, hanem megfelelő intézményhálózat megteremtését jelenti. A korszerű, modern pszichiátriai ellátásszemlélet kialakulásával az intézményhálózat is átalakult - olvasható a tárca közleményében. Eszerint az OPNI elhelyezésére szolgáló épületek állaga már a hatvanas évek végére a működést veszélyeztető mértékben leromlott. Az épület teljes rekonstrukciójára lett volna szükség, ez azonban a legóvatosabb becslések szerint is 10-12 milliárd forintba került volna, amit a tárca irracionális megoldásként értékelt, ugyanis az épület üzemeltetése a továbbiakban is "rendkívüli költségekkel" járt volna. A választott megoldással az Egészségügyi Minisztérium országos szinten 3 milliárd forintot használt fel a pszichiátriai tevékenységek befogadásához szükséges feltételek kialakítására - álljtják. Arra az ombudsmani megállapításra reagálva, hogy ellátási hiányosságok alakultak ki több területen az OPNI bezárásával, azt közölték: a stroke ellátást magas színvonalon és az akut idegsebészeti beavatkozásokat is biztosítva alakították ki az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben. Az OPNI-ban működő drogbeteg-ellátás a rendelkezésre álló kapacitásainak csupán 24 százalékát tudta kihasználni. E funkciót a fővárosi Nyírő Gyula Kórház vette át feladatátadási szerződéssel, 2007 decemberében. A jelenleg kihasználatlan kapacitásokra a tárca pályázatot tervez kiírni, és a pályázat nyerteseivel feladatátadási szerződést köt.

Az ombudsman a többi közt kifogásolta azt is, hogy az intézmény megszűnésével komoly tudományos értékek (módszertani központ,magas szintű oktatási és kutatási központ, prion-program, a könyvtár, a Lipót Múzeum) kerültek veszélybe. A minisztérium közölte: a "mentális egészségközpont" kérdéskörben a Lelki Egészség Operatív Program megalkotásának részeként a tárca jelenleg – a szakma képviselőinek széles körű bevonásával – alakítja ki álláspontját. A pszichológusképzést a Semmelweis Egyetem vette át. A szakemberek oktatását és képzését a négy egyetem, illetve a hozzájuk tartozó klinikák biztosítani tudják. A Prion-program átkerült a Semmelweis Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetébe. A könyvtár végleges elhelyezése az állomány pontos áttekintését, leltározását követően lehetséges, a lehetőségek gondos mérlegelésével. A Lipóti múzeum megfelelő elhelyezése érdekében a tárca az MTA új elnökével folytatni kívánja a tárgyalásokat - az eddigi egyeztetéseken mindvégig annak érdekében tárgyaltak, hogy a múzeum látogatható legyen - olvasható a közleményben. Összegzésképpen a szaktárca megállapítja: "az OPNI megszüntetése, maga a döntés, és az ehhez kapcsolódó folyamatok is, kezdettől fogva a közérdeklődés középpontjában álltak, ilyen módon végig a nyilvánosság előtt, erős társadalmi kontroll alatt történtek. A tárca - átérezve a döntés súlyát - kezdettől fogva a pontos törvényi szabályozást, és az átlátható feladatvégrehajtást alkalmazta. A problémák hatékonyabb kezelése, és az ellenőrzés erősítése érdekében nevezett ki miniszteri biztost a megszüntetés levezénylésére. Minden olyan alkalommal, amikor az eljárással kapcsolatban kétségek merültek fel, a tárca, illetve a kapcsolódó intézményei (OEP, ÁNTSZ), különös figyelemmel vizsgálták a felvetődő problémákat. A tárca továbbra is nyitott minden kérdés objektív, és szakmailag megalapozott megvitatására" - áll a közleményben.


 

Köbli Anikó