Négy nap az autizmusról
Szerdán a "nulladik nappal" kezdődik és szombatig tart Budapesten a 10. Nemzetközi Autizmus Kongresszus (Autism-Europe International Congress).
Az Autism-Europe szervezet először rendezi Kelet-Közép-Európában a kongresszust, amelyet háromévente tartanak meg - a szakmai eszmecserén túl - figyelemfelkeltő céllal. A konferenciára eddig 73 országból 1050-en jelentkeztek. A program fővédnöke Áder János köztársasági elnök, a szakmai konferenciát Mária dán hercegné nyitja meg.
A konferenciához kapcsolódóan szerdán, a "nulladik napon" elsősorban az érintett magyar szülőket, szakembereket és az érdeklődőket várják a Centrál Színházba. A szerdai témák között szerepel a korai fejlesztés, a viselkedészavarok, valamint a táplálkozási problémák. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.
Kővári Edit, a rendezvényt szervező Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) elnöke úgy látja, a mostani nemzetközi rendezvény soha vissza nem térő alkalmat jelent az autizmussal közvetlenül vagy közvetetten foglalkozó pszichológusok, pszichiáterek, gyerekorvosok, gyógypedagógusok, szociális szakemberek számára, hogy a világ szakmai elitjével folytassanak eszmecserét. Szerinte a program jó alkalom arra is, hogy felhívják a társadalom figyelmét arra, hogy az autizmussal kapcsolatban még ma is előítéletek és félreértések élnek a köztudatban.
Elmondta, az autizmus nem betegség, így meggyógyulni sem lehet belőle, de az autizmussal élők egész életükben képesek tanulni. Az autizmus olyan idegrendszeri fejlődési zavar, amely az egész személyiséget, illetve annak fejlődését áthatja. Nagyrészt genetikai meghatározottságú, kialakulásában közrejátszhatnak környezeti hatások és tényezők. Felismerése nem könnyű, nem látható, leginkább akkor válhat szembetűnővé, amikor már közösségbe, óvodába kerül a gyerek. Ha nincs társuló fogyatékosságuk, "ép intellektussal", teljesen megélik a világot, egész valójában, ugyanakkor megélik azt is, hogy nehezen tudnak kapcsolatba lépni a másik emberrel". Az autisták a vizuális kommunikációt értik meg jobban, a verbálisat kevésbé.
Az autizmussal élők közé sorolják az Asperger-szindrómásokat is. Ők ép vagy az átlagnál jobb intellektusúak, de szociális kapcsolataik kialakítása számukra ugyanúgy nehéz, mint a többi autistának. Példaként említette, hogy sokuk a középiskolát és az egyetemet könnyebben elvégzi, mint a nem autista társaik, de nagy gondot okoz nekik a közösségi beilleszkedés, az önállóság, akár az is, hogy eljussanak busszal az iskolába.
