Napirenden maradnak a magyar szülésznők
Meghallgatást tartott az Európai Parlament petíciós bizottsága arról a beadványról, amely szerint a magyar szülészeti gyakorlat sérti a szakmai képesítések elismeréséről szóló uniós irányelvet.
A petíció benyújtói - a Születésház Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért és az Alternatal Alapítvány - azt kifogásolják, hogy Magyarországon szülésznő nem, csak szülész-nőgyógyász szakorvos diagnosztizálhatja a várandósságot, követheti nyomon a nem veszélyeztetett, hanem "normális" terhesség folyamatát, és végezheti el az ehhez szükséges vizsgálatokat. A panaszosok szerint ezáltal az egészségügyi intézmények monopolhelyzetbe kerülnek ezen a téren, és a felszámított díjakból jelentős hasznuk is származik. Az irányelv, amelyre hivatkoznak, szerintük mindezt a szülésznők feladataként határozza meg.
A petíciós bizottság úgy döntött, hogy napirenden tartja a kérdést, és részletes tájékoztatást kér az ügyben az Európai Bizottságtól.
A beadvány készítői nevében Bodrogi Bea jogász szólalt fel a testület előtt, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy "a magyar szülészeti rendszer orvos központú, medikalizált és drága", ráadásul emiatt a legtöbb nőn szükségtelen beavatkozásokat végeznek el az orvosok, tízből hat esetben gátmetszést, a szülések több mint harmadánál pedig császármetszést. A petíció benyújtói arra is kitérnek, hogy a magyarországi gyakorlat szerint a társadalombiztosítás által finanszírozott, "ingyenes" szülés a család nagyjából egy havi bevételét emészti fel.
"Több kutatás is alátámasztja, hogy megfelelő szülésznői ellátás kevesebb rutinbeavatkozással jár, magas anyai elégedettséghez vezet és olcsóbb" - érvelt Bodrogi az Európai Parlament (EP) bizottsága előtt. A jogász a beadvány ismertetésekor kiemelte: az egyesület, a TASZ és az alapítvány elismeri annak jelentőségét, hogy a kormány rendeletben szabályozta az intézeten kívüli szülést, lehetővé téve, hogy intézeten kívül szülésznő is kísérhessen szülést. Bodrogi arról is tájékoztatta a bizottságot, hogy a kormány szakmai vitát is kezdeményezett a terhesgondozásról szóló rendelet módosításáról, és azt javasolja, hogy a jövőben a szülésznők is végezhessenek terhesgondozást. Kifogásolják ugyanakkor, hogy a tervezett módosítás értelmében továbbra is csak szülész-nőgyógyász szakorvos döntheti majd el, ki veszélyeztetett terhes, s ki nem, valamint a kórházakban továbbra is csak orvos vezethet majd szülést.
Az Európai Bizottság jelen lévő képviselője kifejtette, hogy a szülésznők esetében két elv, két rendszer találkozik. Egyrészt a szakképzések rendszere, amelyre közös, uniós szabályok vonatkoznak, vagyis a szülésznőknek szerte az Európai Unióban ugyanazt a mércét kell megütniük, ugyanazon feladatok ellátására kell alkalmasnak lenniük. Másrészről viszont a szülésznők az adott ország egészségügyi rendszerében dolgoznak, amelynek felépítése, meghatározása, annak eldöntése, hogy abban ki milyen feladatot lát, láthat el, kizárólagosan tagállami hatáskör, abba az Európai Uniónak nincsen beleszólása.
A tisztviselő kifejtette, hogy Brüsszel szerint Magyarország megfelelően átültette a szakképzésekről szóló irányelvet, de felveszik a kapcsolatot a magyar hatóságokkal annak érdekében, hogy tisztázni lehessen, nincs-e félreértés, nem sérül-e az uniós irányelv alkalmazása a tagállami hatáskörben kialakított egészségügyi rendszer sajátosságai miatt.
