Mert nem csak az orvosoknál telik be újra és újra a pohár, csakhogy többnyire ők vannak olyan alkuhelyzetben, hogy nemet mondhatnak. Sokkal inkább, mint alacsonyabb fizetésű és státuszú rezidenskollégáik, vagy a mellőzhetőbb betegápolók, mentősök és más kórházi dolgozók.
A Honvédkórházban kialakult válságos helyzet mutatja meg nekünk tehát azt, hogy milyen embertelen és megalázó kompromisszumok tartják fenn a biztonságos betegellátást, a magyar egészségügy hétköznapi normalitását.
Vagyis amikor az intézményt fenntartó Honvédelmi Minisztérium azt írja megnyugtató hangnemű közleményében, hogy a hírek csupán „valótlan és hangulatkeltő állítások”, a kórház sürgősségi centrumában nem mondott fel egyetlen orvos sem, a biztonságos betegellátás pedig nincs veszélyben, akkor – hisszük vagy nem – értsük így: az orvosok elvállalták a heti 60 órát, a nővérek beértek a harmadállásukba, és még a mentős is mosolyog az államtitkár propagandavideóján.
