Mire mentek a mentők uniós milliárdjai?
A Népszavának nem adta ki a mentőszolgálat azokat az adatokat, amelyekből kiderülne, valóban úgy javul a teljesítményük, ahogyan hirdetik.
A kormány az előző uniós ciklusban 15 milliárd forint uniós pénzt költött el arra, hogy a sürgős hívások legalább 90 százalékában negyed órán belül kiérkezzen a mentő. A Népszava megkérdezte az Országos Mentőszolgálatot, hogy tavaly milyen arányban sikerült 15 percen belüli kiérniük. Érdemben nem kaptak választ.
A következőket írták: „Az Ön által kért adatok kiértékelése valid statisztikai adatokon végzett analitikai számítási műveletek révén történik, melyre tekintettel kérdése közérdekű adatigénylés formájában nem megválaszolható, arra az általunk korábban közölt válasz adható."
E válasz szerint a mentőszolgálaton kifogott, hogy közölje azokat az adatokat, ami alapján megállapítja, hogy egyre jobban dolgoznak. Ami azért is különös, mert 2014 novemberében átadták az új mentésirányítási rendszert, amely pontosan rögzíti a kiérkezési időket. Olyannyira világosan, hogy ezekről 2014-es, 2015-ös valamint 2017-es évről maga az mentőszolgálat közölt adatokat.
Igaz, hogy a kiérkezési mutatók egyre romlottak. Míg 2014-ben még az esetek 72,5 százalékához értek oda 15 percen belül, egy évvel később már csak a hívások 68-69 százalékához. 2017-ben pedig 100 sürgős segélykérésből már csak 64-65 esethez. További negyedükhöz félórán belül érkezett meg a mentő, és a segélykérők 9 százalékának fél óránál is többet kellett várnia. Az utóbbi, félórán túli várakozok aránya két éve még csak hét százalék volt.
A lap megkérdezte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársát, hogy közérdekű adat-e a mentők kiérkezési ideje. Asbóth Márton azt felelte: ezek egyértelműen közérdekű adatok, amelyek kiadását csak törvényben meghatározott okokra hivatkozva lehet megtagadni, így ez a válasz egyértelműen jogellenes.
