Minden ötödik ember vásárolna hamis terméket
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) idei felmérése szerint 2013-ban a megkérdezettek 20 százaléka nyitott hamis termékek vásárlására, ez javulást jelent a korábbi évek 27-30 százalékához képest.
A HENT az elmúlt négy évhez hasonlóan 2013-ban is ezerfős reprezentatív közvélemény-kutatás keretében vizsgálta, hogyan viszonyulnak az emberek a hamisítás jelenségéhez; a felmérést a testület megbízásából a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. végezte.
A válaszok alapján 2013-ban az emberek 53 százaléka zárkózott el a hamis ruházati termék vásárlása elől, 13 százalékuk viszont bármikor venne hamis ruhát. 2009-ben csupán minden harmadik megkérdezett utasította el a hamis ruha vásárlását. A hamis illatszerek, egyéb kozmetikumok elutasítottsága még határozottabb, mint a ruháké: 2013-ban mindössze minden huszadik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy bármikor venne, és minden ötödik, hogy talán venne ilyen hamisítványt.
Az idén a megkérdezettek 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vásárolt hamis terméket az elmúlt egy évben.
A hamis ruházati termékek fő vásárlói tipikusan a közép- vagy az észak-magyarországi régióban élnek, harmincasok, gyesen vannak, nem magas iskolázottságúak, és nagyon alacsony vagy nagyon magas a jövedelmük.
A testület közleményében Bendzsel Miklós, a HENT elnökhelyettese, aki a testület titkárságát működtető Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a legfrissebb kutatási jelentéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a fogyasztók harmadáról ötödére esett vissza a hamisítással kapcsolatos elfogadó attitűd, ám további erőfeszítéseket kell tenni az átlagosan 81 százalékban jogtiszta digitális tartalmat fogyasztók arányának növelésére, különösen az ifjúság körében.
Tóth Zita, a HENT titkára úgy vélekedett: "a jelentés bizonyos adatai egészen biztatóak, például a legtöbb termékcsoport esetében csökkent a hamisítványokat vásárlók aránya. Ezzel szemben évek óta kimutatott tendencia a fiatalok és a budapestiek körében, hogy átlagon felül vásárolnak hamis termékeket.
Az idei kutatás adataiból kiolvasható, hogy a hamisítványok interneten keresztüli beszerzése egyre gyakoribb: a hamis parfümök esetében 4-ről 10 százalékra, a hamis gyógyszerek esetében 5-ről 21 százalékra nőtt ez az arány egy év alatt, mutatott rá Tóth Zita a közleményben.
Fülöp Zsuzsanna, a HENT egyik államigazgatási tagja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője kiemelte: " Az NFH fellép a fogyasztói megtévesztésekkel szemben, megakadályozva, hogy a fogyasztók biztonságára és egészségére is veszélyt jelentő, a legtöbb esetben gyenge minőségű termékek kerülhessenek forgalomba".
