Mi is lesz a táborozás előtti orvosi vizsgálattal?
A szülők vajon képesek-e annak megítélésére, hogy gyermekük alkalmas a táborozásra? – a többi közt ezt kérdezi a rendeletmódosítás előtt Morvay Levente.
Mint arról a MedicalOnline beszámolt, január 30-tól elérhető a kormányzati portálon az az egészségügyért felelős államtitkárság által publikált jogszabálytervezet, amely a táborozással kapcsolatos egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendelet módosítását tervezi. Ezzel kapcsolatban Morvay Levente arról tájékoztatta portálunkat, hogy szakvéleménye megfogalmazása előtt szerette volna megtudni, milyen szakmai indokok vezérelték a jogalkotót, illetve miért pont azokat a javaslatokat terjesztette elő "egy valóban létező probléma megoldására". Mint azonban írja, "a megjelölt e-mail címről semmilyen válasz nem érkezett, pedig az idő rövidségére való tekintettel telefonos megkeresés is történt".
Morvay Levente szerint a változtatás igénye üdvözlendő (az ifjúsági miniszteri biztos a 2011-es táborozási szezon elején azzal állt a sajtó nyilvánossága elé, hogy Magyarországon nincs a táborozásnak jogi kerete – később ezen finomított, de a táboroztató „szakma” ettől nem nyugodott meg). A tervezett módosítás véleményezésre kevés az idő, azt azonban a változtatás előtt tudni kellene, hogy vajon "a szülők széles rétege rendelkezik-e azokkal az egészségügyi kompetenciákkal, melyek szükségesek ahhoz, hogy felelősen megítélhessék gyermekük táborozásra való testi alkalmasságát?" Kérdésesnek tartja a szakértő azt is, hogy a védőnői hálózat jelenlegi leterheltsége mellett alkalmas-e újabb feladat vállalására?
A szakértő szerint a háziorvosok eddigi igazolási kényszere az esetek többségében kétségtelenül formális volt, és gondot okozott, hogy ki viselje az „extra” vizsgálat költségeit. Morvay Levente azonban arra is szeretett volna választ kapni, vajon van-e arra vonatkozóan valamilyen "komoly kutatási eredmény", hogy az elmúlt években milyen hatékonysággal szűrték ki a (házi)orvosok az alkalmatlanokat, illetve hogy készült-e hatástanulmány arról, közegészségügyi értelemben milyen kockázattal jár a változtatás?
A szakértő szerint a táborozás a múlt század eleje óta vált a fiatalok nem formális nevelésének általános eszközévé. A korábbi szabályozás (mely szerint 3 napnál nem régebbi orvosi igazolást kellett vinnie minden táborozónak az alkalmasságról) nem volt szerencsés. Az iskolaorvosok nyáron nem voltak elérhetőek, ki-ki a helyettük rendelkezésre álló házi gyermekorvosától kért igazolást, ami mindezt formálissá tette. A táborok közegészségügyi vizsgálatát végző kistérségi ÁNTSZ munkatársak nem tudták felmérni, hogy az igazolásokat alapos vizsgálat után állították-e ki.
2011. nyarán derült ki, hogy az OEP szerint a háziorvosok nem kérhetnek pénzt a vizsgálattal kapcsolatos adminisztrációért. Morvay Levente szerint az előterjesztő a házi gyermekorvosok szempontjait figyelembe véve egyértelműen abból a finanszírozási problémából indult ki, hogy az „extra” vizsgálatok költségét ne az egészségbiztosítási rendszernek, az orvosoknak kelljen finanszírozniuk. Mint írja, megoldásként az igazolás kiállításának fő felelősévé a gyerekek szüleit teszik, akik ugyan optimális esetben tényleg ismerhetik a saját utódaik állapotát, általában azonban nem rendelkeznek a nyilatkozatuk komolyságát megalapozó kompetenciákkal. Hiányzik a vizsgálathoz szükséges objektivitás is: ha a szülő befizette a tábordíjat, illetve munkája miatt nem tud gondoskodni beteg gyerekéről, akkor a mások gyerekeinek fertőzését is kockáztatva mégis úgy nyilatkozik majd, hogy a gyerek egészséges, közösségbe mehet.
A szakértő szerint mindezekért az orvosi közreműködés kihagyása növeli a fertőzésveszélyt a táborokban. Mint írja: "A gyerekek egészségét kellene elsődlegesnek tekinteni, ezért fent kell tartani a kötelező orvosi vizsgálatot.
