Megkezdődtek az új bérmegállapodással kapcsolatos tárgyalások
Megkezdődtek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) a jövő évi minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó tárgyalásai, a kormány célja, hogy az év végéig megszülessen a megállapodás, mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkára a LIGA Szakszervezetek Bérkonferencia című szakmai rendezvényén csütörtökön Budapesten.
Kutnyánszky Zsolt úgy fogalmazott: a 2017-ben indult hatéves bérmegállapodás minden fél számára kedvező volt, az új tárgyalások során a munkaadói, a munkavállalói és a kormányzati oldalnak figyelembe kell venni a korábbi egyezség tapasztalatait és a jelenlegi gazdasági trendeket. Az államtitkár hangsúlyozta: a foglalkoztatottságot és a munkanélküliséget tekintve is nagyon kedvezőek a magyar adatok. A kormányzat ugyanakkor dolgozik olyan programokon, amelyeket el tudnak indítani, ha a mutatók romlását tapasztalnák, de erre jelenleg nincs szükség.
Kutnyánszky felidézte, a kormány célja a munkaalapú gazdaság kialakítása volt 2010 után, ennek érdekében olyan intézkedéseket hoztak, amelyek munkavállalásra ösztönöznek. A foglalkoztatottak száma mintegy 3,8 millió volt 2010-ben, míg most a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint több mint 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon. Hozzátette, hogy 2010 óta folyamatosan csökken a hazai munkanélküliség, a magyar munkanélküliségi ráta mára az egyik legalacsonyabb lett az Európai Unióban. Az államtitkár jelezte: a jelenlegi gazdasági helyzetben a legfontosabb cél a kedvező trend megtartása, majd a javítása.
Kifejtette, hogy a koronavírus miatti válság kormányzati kezelése sikeres volt, mert időben történtek a beavatkozások, és nemcsak megvédtek munkahelyeket, hanem újak létrejöttét is segítették. Kutnyánszky Zsolt a következő időszak munkaerőpiaci kihívásairól szólva kiemelte a strukturális feszültségeket. Mint mondta, az országon belül jelentősek az eltérések, egyes területeken munkanélküliség, míg máshol munkaerőhiány van, a magyar munkaerőpiac viszont nem mobilis. Rámutatott, hogy vannak társadalmi csoportok, amelyeket fontos bevonni a munkaerőpiacra, példaként említette a nyugdíjasokat, illetve a már nem tanuló fiatalokat.
A magyar foglalkoztatásban még van tartalék, és a kormány elsősorban arra törekszik, hogy a magyar emberek dolgozzanak, de vizsgálják az alternatív módokat is, fejtette ki.
Az államtitkár nagy kihívásnak nevezte a háborús konfliktust és a szankciók miatti energiaválságot, valamint a zöld és a digitális átmenetet is a gazdaságban, amelyek hatásai szintén megjelennek a munkaerőpiacon. Fontos kormányzati célként említette, hogy Magyarországon 2030-ra teljes legyen a foglalkoztatottság, a 20-64 év közöttiek foglalkoztatási rátája elérje a 85 százalékot.
