Még nem ért véget a sokktalanítás

Szocialista körökben nem kis feszültséget okozhatott az utóbbi időben, hogy Kiss József is részt vett a Korányi András Alapítvány Alkotóközössége által alternatívaként felmutatott törvényjavaslat kidolgozásában, amelyet másodjára is Fidesz ésKDNP-s képviselők nyújtottak be az Országgyűlésnek (másodjára sem engedte azt tárgysorozatba venni a koalíció). Ráadásul pamfletet írt a kormányfőnek az egykori OEP-vezető, jelezve, hogy 12 ezer forint örökváltság befizetésével ő inkább maradna a mai egészségbiztosítónál. Nem véletlenül magyarázta szemben a közönséggel: bár úgy tűnhet, hogy Kökény Mihályhoz képest kettővel jobbra ül, ha a hallgatóság felől nézzük, akkor kettővel balra. Mint mondta, politikai szimpátiája nem változott, a pozicionálásban azonban az is szerepet játszik, hogy „ki kivel kerül egy gyékényre” – így utalva arra is, hogy kétszer államosították Magyarországon a társadalombiztosítást: egyszer az ötvenes években, egyszer pedig 1998-99-ben, az Orbán-kormány idején, amikor „ideiglenesen állami felügyelet alá helyezték”. „Az utolsó csöpp a pohárban” Kiss József számára egy kormányzati propaganda-anyag volt – közölte –, amelyben összekeverték az elsődleges megelőzést a szűréssel – ekkor érezte úgy, hogy alternatívát kell felmutatni.
Szerinte a hat magánszemélyhez köthető jogszabálytervezetet nem kellene annyit módosítani, mint a most elfogadott „öszvér” javaslatot kellett, amellyel kapcsolatban úgy véli, számos leendő problémára nem is gondolt még a politika. Arra például, hogy mi történik jogviszonyváltáskor, mennyi időbe telik majd az átjelentkezés egyik pénztárból a másikba, s miként tudja azt követni a rendszer.
Kökény Mihály az alternatív törvényjavaslat legnagyobb hibájának annak időzítését látta, de mint mondta, a Fidesz sem gondolhatta komolyan, hogy egy a jelenlegivel ellentétes tartalmú törvényt „beenged a kormánytöbbség”. A volt miniszter utalt rá, hogy „kellett némi brutalitás” a reformokhoz, amelyeket korábban senki sem mert meglépni, annak ellenére, hogy mindenki tudta, tenni kell valamit. Kökény Mihály – ellentétben Kiss József nézetével – megismételte azt a korábban már másutt is hangoztatott véleményét, amely szerint az Irányított Betegellátási Rendszer „szervezett és méltatlan támadások áldozata lett, miközben jobb sorsra volt érdemes.”
Sok, már korábban is ismertetett információ mellett Kökény Mihály közölte: a teljesítményvolumen-korlát az új rendszer elindulását követő évben bizonyosan megszűnik, addig azonban új kontroll mechanizmusokat kell kiépíteni.¬
Ha a sokktalanítás nem is sikerült tehát maradéktalanul, abban mindenki egyetértett az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnökével, hogy az egészségbiztosítás sokktalanítása nem a február 11-én elfogadott egészségpénztári törvénnyel kezdődött és nem is ezzel ér majd véget. A volt egészségügyi miniszter cáfolta, hogy ő maga jelöltje lenne a majdan megalakuló állami egészségpénztárak 49 százalékos tulajdonrésze értékesítését menedzselő kormánybiztosi posztnak. Azt azonban megerősítette, hogy a törvény végrehajtását a Miniszterelnöki Hivatalt vezető Kiss Péter felügyeli majd, miként azt is, hogy a nemrégiben elhunyt Ajkay Zoltán helyett szerepet vállal a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi bizottságának munkájában. Egy az amortizációs költségek visszapótlására (illetve annak a rendszerváltozás óta meglévő hiányára), a fenntartók felelősségére vonatkozó kérdést követően a moderátori szerepet vállaló Szepesi András finoman utalt rá, hogy e másik szék talán másik szempontot is jelent majd Kökény Mihály életében, s „javasolta,” hogy esetleg létrehozhatnának egy kormánybiztosi posztot a szolgáltatói oldal rekonstrukciójának felügyeletére is.
Teljes egyetértés lényegében csak abban volt, hogy a törvény újraelfogadását követően nem csak az átmenetire tervezett 2008-as év lesz nehéz. Mint Kiss József utalt rá, mindenképpen lesz alkotmánybírósági beadvány.
A politikai csatározásokat és játszmákat túl kell élni – fogalmazott a már számos tanácsadói és miniszteri biztosi pozíciót betöltő Szepesi András, aki maga is úgy vélte, hogy a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról március 9-én megrendezett népszavazás az egészségpolitika elmúlt két évéről szól majd. Mint mondta, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet élére végül ki nem nevezett Ari Lajos, a vizitdíj egykori miniszteri biztosa jó példa arra, miként becsüli meg a tárca a kádereit.

Köbli Anikó