„Gyerekkel vagyok”
Még mindig korlátozzák a beteg gyerek kapcsolattartási jogát
A kórházak csupán felében maradhat legalább egy szülő vagy gondviselő folyamatosan a kiskorú gyermekével, derül ki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) immár második alkalommal végzett felméréséből, melyről a Népszava ír.
A „Gyerekkel vagyok” kezdeményezés célja, hogy minden intézményben a gyermeke mellett maradhasson a szülő a nap 24 órájában. A szervezet az adatgyűjtés tanulságait és személyes, munkatársai által folytatott felméréseit összegezve, orvosok és szülők bevonásával készítette el és küldte meg szakmai ajánlását az egészségügyi kormányzat számára.
A TASZ közérdekűadat-igényléseken alapuló felmérése szerint 59 válaszadó kórház közül mindössze 29-ben (49 százalék) maradhat legalább egy szülő vagy gondviselő folyamatosan a kiskorú gyermekével (18 éves korig). Sok esetben a 10, illetve 14 évet betöltött gyermekre és hozzátartozójára már nem alkalmazzák a kórházak a folyamatos kapcsolattartás jogát. Az intézmények több mint harmadában pedig külön engedélyhez kötik a folyamatos szülői jelenlétet.
Abból a szempontból még vegyesebb a kép, hogy mely intézmény tudja segíteni a bentmaradó szülőt azzal, hogy fekvőhelyet is biztosít számára. Vannak olyan kórházak, amelyek úgynevezett mamaszállóval, illetve a gyermekosztályon elhelyezett plusz ágyakkal segítik a szülőket, a többi intézményben a szülő saját maga által behozott matracon (már ahol ezt megengedik), máshol széken ülve töltheti az éjszakát.
A TASZ felmérése alapján az intézmények között jelentős eltérések figyelhetőek meg, amelyek nem feltétlenül magyarázhatóak a kórház infrastrukturális lehetőségeivel. Úgy tűnik, sok esetben elsősorban az intézményvezetők hozzáállásának függvénye, hogy például engedik-e, hogy a szülő behozzon saját fekhelyet, hogy hány éves kor alatti gyermekek nem látogathatnak, vagy hogy a látogatók bemehetnek-e a betegek szobáiba (az esetek kétharmadában igen), vagy csak külön kijelölt helyen találkozhatnak a hozzátartozójukkal. Arra sincs egységes szabályozás, hogy a szülőknek kell-e fizetniük, hogy gyermekük mellett maradhassanak.
A felmérés tanulsága, hogy Magyarországon nem csak az egészségügyhöz való hozzáférés tekintetében nagy az egyenlőtlenség. Régiónként eltérő mértékben korlátozzák az egészségügyi törvény által biztosított kapcsolattartási jogot. Megfigyelhető, hogy a közép-magyarországi régióban működnek a kórházak leginkább a törvényi szabályozásnak megfelelően.
