Még az idén nő a szociális szektornak átadott ágyak száma
Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt a Magyar Nemzet kérdezte a szakápolási központokról.
Módosították a tartós gondozást igénylő, kórházi ellátásban részesülő ellátottakat érintő szabályokat: áthelyezik őket a szociális ellátásba. Mik a tapasztalatok azóta, hány ágyat vettek eddig át a kórházaktól?
– Az ápolási ágyakon végzett tartós ellátás, amely Magyarországon eddig a kórházi intézményrendszer részét képezte, a tavalyi módosításnak köszönhetően valóban a gondoskodáspolitika területéhez tartozik a jövőben. A tartós ápolás így kikerül az egészségügyből, és átkerül a szociális intézményrendszerbe. Olyan ellátottakról beszélünk itt, akik folyamatos, 24 órás orvosi felügyeletet nem igényelnek, de szakszerű ápolásra szükségük van. A nemzetközi gyakorlatot tükröző változtatás célja, hogy a betegek számára minél inkább otthoni légkört teremtsünk. Az egészségügyi ellátásnak az a lényege, hogy az ellátott minél hamarabb hazakerüljön. A szociális intézményeknek pedig az, hogy minél inkább otthon érezzék magukat ezekben az ellátottak. Hosszú előkészítés után, július 15-ével kerültek át az első ilyen ágyak, egészen pontosan 334 ápolási hely. Kórházi ápolási ágyakból ma összesen 2500 van az országban. A cél az, hogy ne csak ágyban feküdjenek az arra képes ellátottak, hanem legyen közösségi életük, részt vehessenek esetleg közös foglalkozásokon, viselhessék az otthon megszokott ruháikat, bevihessék az ápolási helyre a saját személyes emléktárgyaikat. Ebben az esetben a család is nyugodtabb, és az ellátottaknak is jobb élethelyzetet teremtünk. Ennek érdekében új intézményeket hoztunk létre, olyan szakápolási központokat, amelyekből első körben hat létesült, és amilyenek eddig még nem voltak a hazai ellátórendszerben. A szakápolási központ az idősotthon egy speciális válfaja, ahol erősebb az egészségügyi tartalom, de alapvetően a közösségi létről szól.
Ezek szerint az ágyak átsorolásának kulcsintézményei lesznek a szakápolási központok?
– Igen. Az első hat intézménynél az ellátottak a helyükön maradnak, az adott infrastruktúrát vettük át, és azt üzemeltetjük tovább. A jövőben nyilván külön kell vizsgálni, mit tudunk tenni ott, ahol egy adott nagy kórháznak a hetedik-nyolcadik emeletén végeznek ilyen tevékenységet.
Ezt nevezik elfekvőnek…
– Így van, ezeknek kialakítását majd a következő időszakban tervezzük meg, ez az egyik legösszetettebb feladatunk. Az eddigi tapasztalataink alapján zökkenőmentesen zajlik az átadás.
Kik dolgoznak a szakápolási központokban?
– Akik eddig is az ápolási ágyak mellett dolgoztak, az ő átvételükkel számoltunk, és ők át is jöttek. A jogszabályban van egy biztosíték is számukra, hogy azt a bért kapják, amit egészségügyi dolgozóként is megkaptak. Rajtuk kívül fognak majd csatlakozni olyan dolgozók is a személyzethez, akik szociális munkások vagy gyógypedagógusok, és a közösségi munkát végzik majd a szakápolási központokban.
Mi a következő lépés, kijelölték már az újabb ágyakat? Meddig tart az átadás-átvétel?
– A törvényi felhatalmazásban nincs céldátum, az szerepel benne, hogy a szakmai területet elő kell készíteni, utána kell átadni. Az, ami történt, nemcsak struktúraváltást jelent, hanem korszakváltást is. Nagyon régóta napirenden van ez a téma, szerintem ezzel a lépéssel tisztul az egészségügy is, mert ez nem oda való feladat. A gondoskodáspolitikai intézmények is az alapfeladatukat tudják végezni. Nem rohanni szeretnénk, hanem hiba nélkül megoldani ezt a feladatot. Az első hat intézményben látni fogjuk a tapasztalatokat már egy-két hónap után. A folyamat nem áll meg, még ebben az évben tovább szeretnénk menni, újabb intézményekkel. Jelenleg azt vizsgáljuk, hogy hol a legcélszerűbb folytatni az átállást.