Mától tényleg tilos a hálapénz
Az Index összefoglalta, mi változik március 1-jétől a hazai egészségügyben, és milyen változást hoz a betegeknek az új rendszer.
A mától életbe lépő egészségügyi szolgálati jogviszony új szabályokat hoz az ágazatban számtalan területen, köztük:
- az orvosok és az egészségügyi dolgozók kötelező kirendelhetőségében;
- az orvosbérekben;
- a hálapénz ügyében;
- a másod- és harmadállások kérdésében;
- összességében abban, hogy az egészségügyi dolgozók milyen feltételekkel és mikor vállalhatnak munkát magánpraxisban;
- a kollektív szerződéseket és az alapbéren túli juttatások, például az ügyeleti díjak dimenziójában;
- a szabadságok kiszámolásában.
Január elején kiderült, hogy a háziorvosok, házi gyermekorvosok, valamint az alapellátásban dolgozó fogorvosok bérét is több lépcsőben emeli a kormány, és bevezetik a praxisközösségeket. Ezek adott járáson belül legalább öt háziorvosi szolgálat közös munkáját, összefogását jelentik, és a műfajon belül ugyanúgy lehetőség a szakemberek lazább, illetve több típusú szorosabb együttműködésére.
Hogy betegként, páciensként összességében várhatóan mit fogunk majd érezni, tapasztalni az egészségügy átalakításából, azt az Index szerint egyelőre nehéz megmondani. Várva a március elsejét, a különböző egészségügyi szakszervezetek, szakmai egyesületek, köztük a Magyar Orvosi Kamara képviselői folyamatosan egyeztettek a kormánnyal az átalakítással kapcsolatban. Mindeközben a szakmai szervezetek képviselői nem egy félelmüket, fenntartásukat és kérdésüket osztották meg a nyilvánossággal is.
Ezzel párhuzamosan a kormányzati kommunikáció végig azt hangsúlyozta, hogy lehetőleg minél több állami rendszerben munkát vállaló egészségügyi dolgozó írja alá a szerződést, amellyel belép az új egészségügyi szolgálati jogviszonyba. Arra hivatkozva, hogy sem a betegek, ahogy egyetlen egészségügyi dolgozó sem járhat rosszabbul a március 1-től bevezetésre kerülő egészségügyi szolgálati jogviszonnyal.
