Létszámhiány nehezíti a kórházi fertőzések elleni küzdelmet
A VG a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban kérdezte Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnökét.
Szeptembertől a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ egy könnyen használható, interaktív felületen kórházakra lebontott adatokat tett közzé a kórházi fertőzésekről, köztük a Clostridium difficile-fertőzésekről, amelyekből 2025-ben összesen 6772 esetet jelentettek a hazai intézmények. Az ápolási időt alapul véve 100 ezer kórházban töltött napra 53,8 eset jutott.
Az adatok nyilvánosságra hozatala fontos lépés, ám a fertőzések megelőzéséhez és az érdemi összehasonlíthatósághoz nem elegendő az adatgyűjtés; elengedhetetlen a szakmai irányelvek egységesítése, az ellenőrzések szigorítása és a létszámhelyzet rendezése is – mondta a VG-nek Balogh Zoltán.
A MESZK elnöke beszélt arról is, hogy a benchmarking és a minőségügyi szintezés terén több mint húszéves lemaradásban vagyunk a fejlett egészségügyi rendszerekhez képest. Jelenleg az adatok megbízhatósága és összehasonlíthatósága miatt még nem lehet mély következtetéseket levonni, mivel a megelőzés egyik legnagyobb akadálya az egységes ágazati eljárásrendek és protokollok hiánya. A mindennapi gyakorlatban intézményenként eltérő, sokszor helyi szokásokon alapuló gyakorlat alakult ki a legegyszerűbb beavatkozásoknál is, például a kézmosás, a kézfertőtlenítés vagy a megfelelő gumikesztyű használata terén. Habár a WHO kézhigiénés irányelvei már 2009 óta elérhetők, azok tényleges alkalmazása a túlterheltség és a kontroll hiánya miatt gyakran esetleges.
A fertőzésmegelőzés szorosan összefügg a szakdolgozói létszámmal és a munkaterheléssel. Egy-egy műszakban, ahol egyetlen ápolónak 40-60 beteg vitális paramétereit kell megmérnie, a folyamatos és szabályos kézfertőtlenítés plusz perceket és órákat venne igénybe. Az időhiány miatt sokszor kesztyűhasználattal próbálják helyettesíteni a kézmosást, ám ha a kesztyűt nem cserélik, az ugyanúgy átviszi a kórokozókat egyik betegről a másikra. Emiatt a hosszabb ápolási időt igénylő osztályokon – például a belgyógyászatokon, a krónikus és az intenzív részlegeken – fokozott a fertőzések kockázata.
A megoldáshoz a MESZK elnöke szerint az oktatásban és az intézményi belépő képzésekben kell megalapozni a helyes gyakorlatot, fokozni kell a helyi infektológiai és epidemiológiai ellenőrzéseket, valamint ágazati szintű ápolási irányelveket kell kiadni. Balogh Zoltán kiemelte, hogy a kamarai törvény módosításával a MESZK nagyobb szerepet vállalna a nemzetközi mintákon alapuló szakmai irányelvek hazai adaptálásában, de a rendszerszintű javuláshoz elengedhetetlen a szakdolgozói létszám érdemi bővítése és a kompetenciakörök felülvizsgálata
