Lehet, hogy kevesebb lesz a dohánybolt
Hamarosan eljöhet az idő, amikor a dohányboltok száma csökken, s ezzel nő az ellátási területük – mondta a Világgazdaságnak Lázár János, a nem dohányzók védelme érdekében szükséges teendők összehangolásáért felelős miniszterelnöki biztos.
A korábbi években a dohányzás visszaszorítására tett lépések – például az értékesítési helyek számának korlátozása, a termékek drágítása – sikeresek voltak, hiszen éves átlagban 1-2 százalékkal csökken a dohányzók száma Magyarországon. Itt az ideje, hogy végre hangsúlyosabb legyen a dohánytermékek árának adóterhe (amely most 77 százalék, ráadásul januárban és áprilisban ismét emelkedik), illetve az adóteher prevenciós hatása – mondta a Világgazdaságnak Lázár János.
Lázár álláspontja szerint a hazai jogszabályok – helyesen – lényegében nem tesznek különbséget a régi és az új típusú dohánytermékek között, hiszen az utóbbiak kockázatát még nem lehet pontosan ismerni. Sok uniós tagállamot megelőzve Magyarország az új típusú dohánytermékeket és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékeket is jövedéki adóval sújtja, éppen azért, hogy a rászokást megelőzze, elsősorban a fiatalok körében. A megelőző hatású költségterhek emelését az is indokolja, hogy Magyarországon az átalakuló kínálat és fogyasztási szokások ellenére még mindig évente 13 ezer tüdődaganatot diagnosztizálnak, ami döntően a dohányzással függ össze, közli a lap.
Lázár János szerint a közeljövőben csökkenthetik a dohányboltok számát, tovább növelve a boltok ellátási területét. Miután a kereskedelmi koncessziókat húsz évre engedte át az állam, első körben úgy szűkíthető a piac, hogy nem újítják meg a visszaadott koncessziókat, azokon a területeken pedig, amelyeken ellátási hiány van, csak a korábbiaknál indokoltabb esetben adnak ki ideiglenes engedélyt.
