Légimentés: nehézségek
A Népszava Túri Pétert, a Légimentő Kht. korábbi ügyvezetőjét kérdezte a mentőhelikopterek beszerzéséről és az átszervezésekről.
Túri Péter, a TrustAir Aviation Kft. ügyvezetője, aki a 2000-es évek közepén a hazai légi mentés alapító szervezője, majd több évig a Légimentő Kht. ügyvezetője is volt, a Népszavának azt mondta: semmi sem indokolja a "föltétlen" saját gép vásárlást. A világban számos példa van arra, hogy a kormányok tulajdonlás helyett finanszírozót vonnak be a légi mentés üzemeltetésébe. Működik az is, ami eddig a hazai gyakorlat volt, hogy bérelt eszközöket használtak. Emlékeztetett arra, hogy a még meglévő osztrák-szerződés nemcsak a helikoptereket biztosítja a bérleti díjért, hanem egyebek mellett szervizelik a gépeket, fizetik a szükséges biztosítást is. A mostani vásárlás kockázata, hogy ezekhez az eszközökhöz Magyarországon nincs olyan karbantartói kapacitás, amely napi rutinként, megbízhatóan képes lenne szerelni például az avionikát (műszereket), hajtóműveket, a sárkányt (géptestet). A poros, szennyezett magyar levegő miatt utólag jó eséllyel kell majd speciális szűrőket szerelni az új helikopterekre. További többlet költség lesz a biztosítás is.
Arra a kérdésre, hogy mindezért nem jelent-e kárpótlást, hogy a kormányzati kommunikáció szerint „jobban felszerelt, és gyorsabb ellátást garantáló” gépeket vásároltak, Túri Péter azt felelte: a norvég gépeken lévő „extrák” jelentős hányadára nincs szükség a hazai mentésben. Így például a most megvásárolt helikopterek felszereltségéhez tartozó csörlőre, ami a függesztett teher szállításhoz, illetve a függeszkedéses mentéshez használatos, Magyarországon egyáltalán nincs szükség. A hazai terepviszonyok nem indokolják ezt a mentési formát. „Vezetésem alatt több, mint 11 ezer feladatot repültünk, egy beteget se kellett otthagyni, feladatot lemondani, csak mert nem tudtuk volna kötéltechnika nélkül menteni." Ennek alkalmazása azt jelenti, hogy a teljes állományt gyakori kiképzésnek és tréningnek kell alávetni. Mindez veszélyezteti a hadrafoghatóságot és értelmetlenül növeli a költségeket. Magyarországon nincs szükség arra sem, hogy valamennyi gépen legyen éjjellátó eszköz, viszont kapacitásbővítésre szükség lenne” – mondta Túri Péter. Hozzátette azt is, a kapacitásbővítésként nem a minden bázison bevezetendő 24 órás ügyelet lenne a fontos, hanem egy nyolcadik, Észak-nyugati bázis (Pápa) megnyitása. Minderről azonban eddig megfeledkeztek. Arról nem beszélve, hogy a mostani 12 órás szolgálat megduplázásához további 30 pilótára lenne szüksége a légi mentésnek.
Végül Túri Péter megjegyezte: ezek a gépek nagyon nehezek. Kíváncsi leszek, hogy a nyári 30-32 fokos melegben mennyi üzemanyaggal, milyen bevetési távolságra lesznek képesek- hangzott az aggodalom.
