KSH 2017: drámai számok az egészségügyből
A KSH jelentése szerint Magyarországon 2017-ben romlottak a halálozási mutatók. Az 50 feletti férfiak a legveszélyeztetettebbek, írja a hvg.hu.
A magyarok csaknem fele keringési-, negyede rákos betegségbe halt bele 2016-ban, 2017-re azonban mindkét nem esetében romlottak a mutatók. Ezzel nagyjából a 2015-ös szintre kerültünk, amivel uniós szinten a sereghajtók közé tartoztunk.
Nemekre bontva kiderül, daganat miatt több férfi, keringési betegségek miatt több nő hal meg, 50 év felett minden korcsoportban több férfi hal meg daganatokban és keringési betegségekben is, mint nő.
A fiatalok adatai sem jók: a 18 évesnél fiatalabbak közül ötezren diabéteszesek, csaknem 12 ezer gyereknek magas a vérnyomása, 114 ezren asztmások.
Magas vérnyomástól 3 millió felnőtt szenved, szív-koszorúér betegségben pedig 1 millió. Ugyanennyien élnek együtt krónikus alsó légúti megbetegedéssel vagy asztmával. Ezeket a betegségeket a háziorvosok is jól tudnák kezelni – belőlük egyre kevesebb van, és egyre leterheltebbek –, de túl sokan kerülnek emiatt kórházba. COPD miatt az OECD 237-es átlagához képest itthon 428 kórházi felvétel történt.
A szakorvosok bére a bruttó havi átlagkereset több mint duplája, az általános orvosoké is nagyjából másfélszerese, ám más egészségügyben dolgozó bére még a 236 ezer forintos átlag alatt van.
A GDP 7,2 százalékát költi a kormány egészségügyre, ami a visegrádi négyeket nézve jó, mással összehasonlítva viszont nem. A szociális kiadásokat nézve még ennél is rosszabb az arány.
