Kovácsy: Lényegében akkor is hazudunk, ha kérdezünk
A bármennyire jó elképzelés is csődöt mondhat, ha nem figyelünk az átmenet nehézségeire – vallja Kovácsy Zsombor az egészségügyi rendszer elkerülhetetlen átalakításával kapcsolatban a Jelen című hetilapban.
Az egészségügyi jogász reméli, hogy végre magunk mögött hagyhatjuk az államszocialista társadalmi beidegződéseket, de úgy véli, így is évtizedekig tarthat, hogy a lakosság egészségi állapotában kedvező változások történjenek. „A miniszter által vallott elvek és egészséges önkritikája jó alapnak tűnnek – bízom benne, hogy segítői is kellően fel vannak vértezve a hatalomhoz jutók gyakran tapasztalt emberi gyengeségeivel szemben” – mondja.
A rendszerváltás óta azt halljuk, hogy 36 éven át egyetlen kormánynak sem volt kellő bátorsága ahhoz, hogy hozzányúljon az egészségügyhöz, s a feje tetejéről a talpára állítsa. Jelenleg úgy tűnik, hogy a Tisza-kormánynak van. Mi kell ahhoz, hogy ne fulladjon ki idő előtt ez az elszántság?
A legfontosabb feltételek – a rátermettség, a társadalmi-politikai támogatottság és persze a pénz – egyszerre még nemigen volt adott. Ha a beígért évi 500 milliárd forint a problémákhoz képest nem is olyan sok, mint amennyinek látszik, a lehetőség most megvan. De hogy az utóbbi évek divatos futball-hasonlatait gyarapítsam: jó cipőket kaptunk, a heti edzésmunkát is elvégeztük, de az eredmény mégis majd a szombati rangadón dől el.
De most szombaton lesz ez a mérkőzés, vagy csak évek múltán?
Az egészségügyben folyamatosan vannak fontos mérkőzések: minden héten kihívásokkal kell szembenézni. Ezek közül egyesek azonnali megoldást kívánnak, mint például a mostani szezonális téma, a klímaberendezések leállása, másokra pedig azonnal el kell kezdeni a felkészülést ahhoz, hogy a négyéves ciklus végéig vagy a még távolabbi jövőben eredményeket tudjunk felmutatni, hiszen a lakosság egészségi állapotában a kedvező változásokhoz akár évtizedek szükségesek.
A társadalom nagy része számára megoldhatatlan problémahalmaz az egészségügy, mi volna az első lépés, amihez mindenképpen hozzá kell nyúlni?
Mindenki több évtized óta elmondja, hogy az alapellátás megújítása a záloga az egész rendszer hatékony működésének. A háziorvosi rendszer a mai formájában fenntarthatatlan és egyre inkább értelmetlen. Nem orvos szakemberek együttműködése, telemedicina és más informatikai megoldások segíthetnek egy teljesen újszerű modell kialakításában. (...)
A protekció visszaszorítása is fontos szempont a jelenlegi tárca politikájában, de elvárható ez a betegektől? Egyrészt, nem így szocializálódtunk, másrészt, mindenki szeretne minél hamarabb diagnózist kapni, meggyógyulni, túlélni.
A Hegedűs Zsolt által tervezett lépések jelentős részéhez szemléletváltásra van szükség, mind a rendszerben dolgozók, mind a betegek, ha úgy tetszik, a társadalom részéről. Sokszor illetem kritikával a magyar egészségügy urambátyám működési módját, a hétköznapok korrupcióját. Kognitív disszonancia figyelhető meg nap mint nap, amikor egy-egy ismerősöm panaszkodik erre a nepotizmusra, majd megkérdezi, hogy nem tudnék-e neki gyors műtéti időpontot intézni. Az ügyeskedés, a kijárás nálunk erény, sőt aki nem így működik, az tutyimutyi, élhetetlen alak. Ez nem egészségügy-specifikus, ezért az egészségügy eszközeivel nem is oldható meg teljeskörűen, de vannak olyan ösztönzők, technikák, amelyekkel elindulhatunk a kívánatos irányba. Egy már bevált példa a sorszámhúzás, ami javítja a működésbe vetett bizalmat. Még akkor is, ha a sorszámok kiosztásával is lehet trükközni, de legalábbis nehezebben, mint a teljesen önkényes betegbehívással. És a transzparencia mélyebb rétegei, mint a járóbeteg-szakellátási várólisták nyilvánossága, a hibákból tanulás kultúrájának támogatása – vagyis, ha őszintén feltárom, akkor jobban járok, mint ha eltussolnám – mind-mind előre vihetnek. (...)
A teljes interjút ITT olvashatja
