Kötelező szűrés: szembemegy a hatályos törvényekkel?
Szembemegy a szűrések kötelezővé tétele a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal és a hatályos törvényekkel – véli Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő a Hírklikk szerint.
Az Alexin Zoltánnal folytatott beszélgetésből az derült ki, hogy adatvédelmi aggályok csak annyiban övezik a kötelezővé tett szűréseket, hogy azok eredménye kötelezően felkerül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT), ahol mindhalálig megmarad, és amibe nagyon sok állami intézmény is belelát. Ám – fejtette ki az adatvédelmi szakértő – ő azért sem ért egyet a kötelező szűrővizsgálatokkal, mert az szembemegy a vonatkozó egészségügyi törvénnyel, s azokkal a nemzetközi egyezményekkel, amelyeket Magyarország is aláírt.
Példaként említette, hogy az egészségügyi törvény értelmében a betegeknek joguk van az önrendelkezéshez, eldönthetik, hogy kívánnak-e valamilyen ellátást igénybe venni és milyen vizsgálatok elvégzéséhez járulnak hozzá és melyeket utasítanak vissza. Ezt 1997 óta törvény rögzíti – jegyezte meg. Az Európai Uniónak van egy munkaprogramja a rákbetegség visszaszorítása érdekében, és van egy 2022 végén elfogadott ajánlása a méhnyakrák, a vastagbélrák és az emlőrák szűrések számának növeléséről, de ez a dokumentum elismeri a betegek önrendelkezését, a betegek részletes és tárgyilagos tájékoztatását, valamint szükségesnek tartja kifejezett hozzájárulásukat a szűrővizsgálatok elvégzéséhez.
Kérdés, melyik érdeknek, a társadalmi vagy az egyéni érdeknek van nagyobb súlya? Az adatvédelmi szakértő szerint erre is van útmutatás az Európa Tanács Oviedói Egyezményében, amelyet Magyarország is aláírt, sőt, egyes szakaszai bekerültek az egészségügyről szóló törvénybe. Eszerint, az egyén érdeke – az egészségügyben – megelőzi a társadalom és a tudomány érdekét. Ez azért van így, mert a saját test feletti rendelkezés joga különösen intim, nagyon fontos alapvető jog, a polgár akarata ellenére elvégzett kényszer orvosi vizsgálat pedig jelentősen sérti az emberi méltóságot, s megalázó. A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság egyik Magyarország elleni ítéletében egy kényszerrel végrehajtott orvosi beavatkozásról úgy tartotta, hogy megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) 3. cikkét, amely megtiltja az aláíró államok számára a kínzást és az embertelen bánásmódot – mutatott rá Alexin Zoltán a Hírklikknek.
