Kórházadósság: a 13 milliárd forint a jéghegy csúcsa
Hiába az átalány-finanszírozás és a harmadával kevesebb beteg, a kórházi adósság egyre nő, derül ki a Népszava összeállításából.
A Magyar Államkincstár adatai szerint 13 milliárd forint a kórházak adósságállománya. Annak ellenére, hogy körülbelül harmadával kevesebb beteget fogadnak, mint a járvány előtti években. 2019-ben az ágyak országos átlagos kihasználtsága 71,8 százalékos volt, most a KSH adatai szerint 52 százalék. (A Covid-járvány két éve alatt ez a mutató 50 és 59 százalék között ingadozott.) Jelenleg alig több mint 1800 covidos-beteget ápolnak a kórházakban, de az ágyaik tíz százalékát – körülbelül 6700-at – tartalékolniuk kell egy esetleges újabb járványhullámra.
Noha Orbán Viktor 2020 elején azt közölte, a kórházak nem növelhetik az adósságaikat, a miniszterelnöki óhaj teljesülése máig várat magára.
Akkor kormányhatározat is született arról, hogy a gyógyító ellátásokat értékén kell finanszírozni, de ezt sem teljesítették. Nemhogy a finanszírozás elemeit nem igazították ki, még csak az ellátás költségeit sem mérte fel eddig senki.
Elvben fékezhette volna a túlköltekezést az intézményrendszer járvány alatti átalakítása, az ellátórendszer megyei (centrum) kórházakba való integrációja – hiszen kevesebb helyen, kevesebb szolgáltatás, kevesebb pénzbe kerül –, ám ez sem jött be.
A Népszava által megkérdezett kórházi vezetők szerint lehetetlen az egyre növekvő árak mellett a rendszert mind olcsóbban üzemeltetni. Egyikük úgy fogalmazott: miután az elmúlt 15 évben nem volt olyan költségelemzés, amiből kiderült volna, hogy konkrétan mennyibe kerül az ellátás, így még azt sem tudni, mennyi pénzre lenne szükség egy adósságmentes működéshez.
Egy másik vezető szerint hiába kapták meg az orvosi béremelésekre szükséges összeget a kórházak, a működtetéssel kapcsolatos többletkiadásokat évek óta nem ellentételezik a finanszírozásban. Ilyen például a forint romlása – az egészségügyben használt áruk jelentős részét ugyanis valutáért vásárolják.
