Kőnig Róbert kommunikációról, egészségértésről és transzparenciáról

Kőnig Róbert gyermektraumatológus, miniszterelnöki biztos a Mandineren közzétett írásában hangsúlyozza: a gyenge minőségű kommunikáció nem csupán udvariassági kérdés, hanem komoly betegbiztonsági és gazdasági kockázat, amely a nem kívánatos események tizedéért felelős.

A hazai adatok riasztóak: egy tavalyi felmérés szerint a magyar társadalom egészségértése egy 12 éves gyermek szintjén áll. Ez közvetlenül rontja a terápiás együttműködést (compliance) és növeli a felesleges visszakerüléseket a rendszerbe. az egészségértés fejlesztése érdekében Országos Egészségértés Tanfolyam indul január végén, amely 63 epizódból áll, 30 szakértő bevonásával készült ingyenes online platform. A cél a "falatnyi hiteles tartalom" módszerével közérthetővé tenni a betegutakat, a sürgősségi ellátást és a megelőzést.

A versenyszférából átvett "fájdalompont-elemzés" alapján egységes betegtájékoztató panelek és egyszerűbb hazabocsátási útmutatók készülnek.

Az "edutainment" (szórakoztatva oktatás) eszközeivel a Z és alfa generációt is megcélozzák, ellensúlyozva a "dr. Mesterséges Intelligencia" és a digitális kuruzslás térnyerését. Kőnig Róbert írásának egyik legfontosabb megállapítása, hogy az egészségügyi információk elsődleges forrása ma már nem a szaksajtó, hanem a közösségi média és a mesterséges intelligencia. A miniszterelnöki biztos szerint ebben a környezetben az egészségügynek nem kivonulnia, hanem aktívan és professzionálisan jelen lennie kell.

A biztos figyelmeztet a digitális kuruzslás ijesztő mértékű terjedésére. Mivel a páciensek jelentős része már az MI-től kér tanácsot az orvosi konzultáció előtt vagy helyett, elengedhetetlen a hiteles szakértői tartalomgyártás. A stratégia alapja az edutainment (szórakoztató oktatás), amely a hitelességet modern képi világgal ötvözi.

A kampány nem egységes üzeneteket küld, hanem a platformok sajátosságaihoz igazodva szegmentálja a célcsoportokat. A Z és Alfa generáció (TikTok, Instagram) számára gyors tempójú, dinamikusan vágott, rövid videóformátumok készülnek. A cél az ingerküszöb átlépése és az alapvető egészségtudatosság elültetése. Az idősebb korosztálynak (Facebook, YouTube) a hosszabb, magyarázó jellegű, részletesebb összefüggéseket feltáró anyagok készülnek, amelyek mélyebb tájékozódást tesznek lehetővé.

A digitális átállás már most látható eredményeket produkál. Az EgészségAblak alkalmazás funkcióit bemutató rövid videók már több mint 500 000 megtekintésnél járnak, ami igazolja az igényt a vizuális útmutatókra. A januártól induló országos egészségértés-tanfolyam nemcsak egy online felületen lesz elérhető, hanem beépül a fizikai ellátórendszerbe is. Az ambuláns lapokra helyezett QR-kódok segítségével a beteg azonnal, az ellátás helyszínén hozzáférhet az állapotára vonatkozó hiteles információkhoz. A módszertant a János-kórház Babára várva programja már sikeresen tesztelte: az ottani ezer feletti pozitív visszajelzés bizonyítja, hogy a „falatnyi hiteles tartalom” (micro-learning) hatékonyabb, mint a hosszú, jogi nyelvezetű dokumentáció.

A technológiai fejlesztések (mint a 2025 novemberéig beérkezett 1,8 millió alkalmazáson belüli értékelés) azt szolgálják, hogy a páciens ne passzív elszenvedője, hanem magabiztos döntéshozója legyen saját betegútjának. A biztos hangsúlyozza: a digitális csatornák célja a hatékonyabb információáramlás, hogy az orvos-beteg találkozások során több idő maradjon a minőségi, érdemi kommunikációra.

Kőnig Róbert szerint a betegelégedettség nem benyomásokon, hanem méréseken kell alapuljon. Az EgészségAblak alkalmazáson keresztül 2025 novemberéig beérkezett 1,8 millió értékelés pozitívabb képet fest, mint a közbeszéd

Az írás kitér konkrét, már folyamatban lévő vagy lezárt projektekre is:

1. E-rollerek szabályozása: A Gyermektraumatológiai Társasággal közösen kidolgozott javaslatcsomag korhatárhoz és védőfelszereléshez kötné a használatot a súlyos koponya- és végtagsérülések minimalizálása érdekében.

2. Batthyány-Strattmann László Alapítvány: A méltányossági gyógyszertámogatások feldolgozottságát 30%-ról 85% fölé emelték, felszámolva a 60 napnál régebbi hátralékokat.

3. Szakemberképzés: A biztos szorgalmazza a gyakorlati kommunikációs tréningek hangsúlyosabb megjelenését az orvos- és szakdolgozó képzésben.

"Az egészségügy az egymás iránti tiszteletre épül. A problémákat nem takargatni kell, hanem transzparensen beszélni róluk, mert a pácienstájékoztatás soha nincs ’kész’, az folyamatos fejlesztést igényel" – foglalja össze írásában a miniszterelnöki biztos.