Kompromisszum csak a bérrendezés ütemezésében lehetséges

Az egészségügyi dolgozók bérrendezését célzó egyeztetések szerdán folytatódnak az egészségügyi államtitkárságon; Szócska Miklós hivatalában fogadja a szakmai szervezetek, érdekképviseletek és az egészségügyben dolgozó köztestületek képviselőit. Az államtitkár a bérrendezést célzó múlt hét csütörtöki első egyeztetés után azt mondta: az orvosokat és a szakdolgozókat egyaránt érintő fenntartható, hosszú távú bérmegoldásokat keresnek az egészségügyben; 30,6 milliárd forint már rendelkezésre áll, és a különböző hatékonyságnövelő beavatkozásokból további 10 milliárdot remélnek. Papp Magor, az Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke akkor azt mondta: a bértárgyalások alapjához, hangulatjavító intézkedésekhez elegendő az egészségügyi államtitkár által megnevezett több tízmilliárd forintos forrás.

Kedden a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) veszprémi alapszervezete a nevükben is tárgyaló MOSZ, illetve a MRSZ képviselőihez írt felhívásban hangsúlyozta, hogy kompromisszumot csak a bérrendezés ütemezésével kapcsolatban tudnak elfogadni. Mint írták, legkésőbb a 2014. januári kifizetésekkel el kell érni a megjelölt (kezdő orvosok számára a nettó 200 ezer forintos, vagy a nemzeti bruttó átlagbér kétszeres, míg kezdő szakorvosok számára a nettó 300 ezer forintos, vagy a nemzeti bruttó átlagbér háromszoros) bérszintet.

Bélteczki János, a MOSZ elnöke kedden az MTI-nek azt mondta: a tagok, illetve tagszervezetek véleményét komolyan kell venni. A veszprémi és a pécsi orvosi kollektíva megszólalása Bélteczki szerint is arra utal, hogy a kollégák egyre elkeseredettebbek. Mint mondta: az önkéntes túlmunka visszautasításáról szóló nyilatkozatok folyamatosan gyűlnek, szinten minden nap csatlakoznak kollégák.

A MOSZ elnöke nem tudta megmondani, hogy országos összehasonlításban a veszprémi és a pécsi kórházat mennyiben érinti a munkaerőhiány. A Pécsi Egyetemi Klinika sebészeti osztályáról információi szerint két év alatt 17-18 kolléga ment külföldre dolgozni. Emellett a Veszprém megyei kórház több osztályán is visszatérő és folyamatos probléma a munkaerőhiány.

Azzal kapcsolatban, hogy a MOSZ Európai Bírósághoz fordul, ha a döntéshozók nem vonják vissza azt a módosítást, amely tömeges felmondás esetén munkára kényszeríthetné az orvosokat, Bélteczki azt mondta: a jogszabály-módosítás súlyosan korlátozza mind a beteg, mind a munkavállalói jogokat. "Európai mértékkel mérve elfogadhatatlan, és példanélküli". Mint a MOSZ elnöke kifejtette: a 2010-es vörösiszap-katasztrófa rámutatott több hiányosságra, így indokolt volt a szabályok módosítása. Annak kidolgozása már tavaly szeptemberben megkezdődött, időközben azonban – nyilvánvalóan a szlovák egészségügyben történt események hatására – az egyébként szabatosan meghatározott katasztrófa fogalmát "összemosták" a korábban ismeretlen egészségügyi válsághelyzet fogalommal – mutatott rá. Így az utóbbit – véleménye szerint – akkor is elrendelhetik, ha akár szervezési, akár a menedzsment hibájából az adott területen az egészségügyi ellátórendszer működésében zavar támad.

Bélteczki János szerint ehhez nincs szükség semmilyen akcióra, elegendő például, ha az influenza négy-öt orvost ágynak dönt és "bedől" a kórház, hiszen sem az ügyeleti, sem a napi munkát nem tudják teljesíteni.

A MOSZ elnöke szerint Magyarországnak presztízsveszteség lenne, ha az Európai Bírósághoz fordulnának ez ügyben. A szövetség is inkább "házon belül" szeretné megoldani a problémát. A MOSZ már el is küldte az általuk megfogalmazott módosító javaslatokat, hogy az egészségügyi kormányzattal folytatott tárgyalásokon közösen dolgozzanak ki egy valódi katasztrófavédelmi szabályozást.