Kiss Zsolt: Idén hatezer műtét ragadt benn
Nekünk az fáj a legjobban, hogy idén hatezer műtét ragadt benn, vagyis ennyi beteg ellátása nem valósult meg és nem azért, mert nem volt rá forrás, mondja a NEAK főigazgatója az Economx-nek.
Januárban 35 milliárd forintos tartozással indítják az évet a kórházak, de egy finanszírozási átalakítás miatt már 2024-ben 50 milliárd forinttal csökkenhet az eladósodottságuk, mondta az Economx-nek Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója. Beszélt arról is, hogy nem engedheti meg magának az állami egészségügy, hogy a betegek, fájdalmak között egy évet várjanak a térdprotézis műtétjükre.
Jelenleg 41 ezer beteg van a kötelező várólistákon. A pandémia előtt 25 ezren voltak. Mikorra érik utol a kórházak magukat?
Hadd kezdjem egy kicsit messzebbről. A munkatársaimmal közösen alkottuk meg a hazai várólista nyilvántartási rendszert, amely nemzetközi szinten is nóvumnak számított és tulajdonképpen számít a mai napig, hiszen online realtime rendszerként ellenőrzött adatokat biztosít, mind a betegek, mind a döntéshozók számára. 2012-től kezdve, kormányzati támogatás mellett sikerült egy jól működő, a betegek és kórházak számára is visszajelzést biztosító rendszert létrehoznunk, amely megszüntette azt a gyakorlatot, hogy az intézmények kockás füzetben vezették a műtétre váró betegek nevét és taj-számát.
Aztán jött a koronavírus-járvány, az egészségügyi védekezéshez, a fertőzések megfékezéséhez szükség volt a kórházi ellátások, a halasztható beavatkozások elnapolására. Emiatt a járvány végére a várólisták ismét megnövekedtek. Jelenleg is ezt az elmaradást dolgozza le a rendszer. Ez egy nagyon nagy komplexitású rendszer, amely célzott intézkedéseken keresztül biztosítja az ellátások szervezését.
Mi egy bonus-malus rendszert működtetünk, amely egy tíz százalékos ösztönzőt tartalmaz, amelynek mértéke a járványhelyzet alatt átmenetileg harminc százalék volt. A bónusz a többletfinanszírozás, a malus vagyis a szankció pedig azt jelenti, hogy a NEAK folyamatos ellenőrzése következtében naponta jelzi az intézményeknek, ha a beteg nincs a listán, vagy ha nem időben vették oda fel…stb., húszféle olyan típusú hibatétel van, ami miatt –ha indokolt és az intézmény a jelzésünk ellenére sem javítja a hiányosságait – szankciót alkalmazunk az intézményekkel szemben. Amikor beérkezik a betegről az elszámolás és azt tapasztaljuk, hogy a műtét egy kötelező várólistás eset volt, de nem került be a beteg a rendszerbe, akkor azt a műtétet nem fizetjük ki a kórháznak. A rendszer komplexitását jól mutatja továbbá, hogy körülbelül 230 ezer műtétet követ nyomon valós időben évente. Ezzel a fejlesztéssel az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országok között azt mondhatom, hogy szinte egyediek vagyunk. Ez egy nagyon komplex rendszer. Nagy-Britannián kívül, ahol csak járványhelyzet után, reagálva a tapasztalatokra vezették be, nem nagyon van ilyen.
Egyébként három várólista kivételével a kiterjesztett gerincműtétek, valamint a térd- és csípőprotézis műtétek kivételével, mindenhol teljesítették a kórházak az ez évi elvárást.
A teljes beszélgetést ITT olvashatja
