Kézikönyvet kaptak a városgyógyítók
Városklíma-kalauzt készítettek szakmai és civil szervezetek, amely útmutatóul szolgálhat az önkormányzatoknak, tervezőknek a települések levegőminőségének javítására.
A dokumentumnak – a közeledő nyári hőség megpróbáltatásain túl – az ad különös aktualitást, hogy az Európai Bizottság a minap felszólította Magyarországot: biztosítson védelmet a polgárai számára a szálló por okozta szennyezettség ellen. Ezeknek az apró részecskéknek a forrása az ipari tevékenységből, a közlekedésből és a lakossági fűtőrendszerekből származó kibocsátás, de ez a szenny olykor hosszabb időre is megreked egyes lakóterületeken. Különösen súlyosan érintett térségek: Budapest, Miskolcot, Nyíregyháza, Szeged, Pécs... A szálló por asztmás megbetegedést, szív- és érrendszeri problémákat, tüdőrákot és korai halált okozhat.
A dokumentum javasolja egyebek mellett az új építkezéseknél az uralkodó szélirány fokozott figyelembe vételét, az épületek tetején és a villamos sínek között a zöld felületek növelését. A kalauz gyakorlati tanácsokra is kitér, mint például a kánikulai napokon az utcák helyes locsolási technikájának a megválasztása.
Németh Ákos, a Magyar Meteorológiai Társaság titkár azzal indokolta a klímakalauz szükségességét, hogy a globális felmelegedés fokozottan hat a nagyvárosok kőrengetegében. Példaként idézte: ezért is van különös jelentősége a budapesti Margit körúton a volt ipari minisztérium épületének helyén kialakítandó parknak, amely ventilációs folyosót nyitva friss szellőt áraszthat a környékre. A hatalmas szocreál épület évtizedeken át akadályozta a budai hegyekből a városba áramló természetes széljárást, a porral, szennyező aeroszol-részecskékkel teli levegő gyakran megrekedt - jegyezte meg Németh Ákos. Kiemelte: a településeket átjáró hasonló szélcsatornáknak mindenhol meghatározó a szerepük a városi klíma alakulásában. "Általános tapasztalat, hogy a sűrűbben beépített belső kerületekben nyári kánikula idején akár 8-10 Celsius-fokkal is magasabb az átlaghőmérséklet, mint a kertvárosi övezetben, ezért a centrumokban szó szerint létkérdés lehet az enyhülést hozó légmozgás" - fogalmazott a szakember.
Budapestnek a földrajzi fekvését tekintve kedvező a helyzete, a budai hegyek felől rendszerint északnyugati-nyugati irányból zúdul a szél a városra, emellett a Pilis és a Börzsöny erdőiből is áramlik friss levegő a városba. Ennek ellenére gyakran túlzottan szennyezett a főváros levegője, amiért az elmúlt évtizedek nem kellően átgondolt városfejlesztései is okolhatók. Például a város északi részén a 70-es években felépített békásmegyeri lakótelep magas panelházai gátként állják útját a Visegrád felől érkező szélnek. Hasonló módon akadályozza az óbudai szalagház betonrengetege a tiszta levegő útját. Máskor az épületek „átcsoportosítják” a városon belüli légszennyzést. Például kiderült, hogy a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája által megváltoztatott ventilációs folyosó a szennyező anyagokat a Soroksári útra koncentrálja, miközben a Ferencváros belső utcáin tisztábbá vált a levegő...
