Kevés életmód vagy egészségügyi applikációt használnak a magyarok
Fontos, hogy a digitális egészségügy erőre kapjon, hangzott el az Economx szerint a Magyar Közgazdasági Társaság online webináriumán.
Kevés életmód vagy egészségügyi applikációt használunk, pedig ezekkel jelentős egészségnyereséget lehetne elérni – mondta Szerencsés Dóra közgazdász, egészségügyi piackutató, az Inspira Research társtulajdonosa a Magyar Közgazdasági Társaság egészségügyi online konferenciáján. Rendkívül sok egészség magatartásbeli probléma jellemzi a magyar lakosságot. Például nagyon kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, keveset sportolunk, túlsúlyosak vagyunk, és sokat ülünk egy helyben. Sokan és sokat stresszelnek, emellett az alkoholt fogyasztók és a dohányosok száma is magas.
A kutatás adatait ismertetve kiemelte, hogy a magyar lakosság 60 százaléka jó esetben naponta egyszer vagy kétszer eszik zöldséget vagy gyümölcsöt, miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása napi öt adag. Keveset mozgunk, alapvetően, akik heti egyetlen alkalommal sem mozognak, jellemzően a falvakban élnek és jellemzően az alacsony végzettségűek. Általánosságban pedig minden ötödik válaszadó mondta csak azt, hogy hetente 1-2 nap végez 30 percig olyan intenzitású mozgást, ami megemeli a pulzusszámát. A WHO ajánlása szerint pedig heti 5 nap is kellene mozogni.
Rengeteg teendő van az egészségtudatosság terén, példaként említette, hogy a digitális egészségügy használata kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy javuljanak az egészségügyi mutatók.
Az életmód és egészségügy applikációkkal kapcsolatos kutatás során a válaszadóknak 28 applikációt mutattak meg, ezek közül 72 százalék egyet ismert jellemzően, mondta Szerencsés Dóra. A kérdésekre válaszolók 60 százaléka ki is próbálta a 28-féle app valamelyikét.
Ugyanakkor az is látszik, hogy napi rendszerességgel a válaszadók 1,2 százaléka használ egészségügyi appot, vagyis a napi rutinban ezek az applikációk csupán limitáltan vannak jelen. Magyarországon a piacon elérhető egészségjavítást célzó applikációk használata minimális – emelte ki Szerencsés Dóra.
A legtöbben az Egészségablak appot ismerik, ezt követően jelentős lemaradással jön a többi applikáció, jellemzően a testmozgást támogató applikációkat ismerik a legtöbben.
Az egészségügyi alkalmazások egy része orvostechnikai eszköznek minősül, az eszközök másik fele pedig nem az mondta – Juhász Attila, a SAASCO Tanácsadó és Mérnökiroda szakmai vezetője. Például a dohányzásról való leszokást támogató app nem orvostechnikai eszköz. Ha viszont orvostechnikai eszközről van szó, akkor a szabályozás fókuszában két dolog áll, a felhasználó biztonsága és az, hogy az eszköz megfelelő biztonsággal diagnosztizálja a betegségeket.
Azok a technológiák, melyek beépülhetnének akár az egészségbiztosító által is finanszírozott applikációk közé, azok között nehéz választani, hogy melyek azok, amelyek eredményesek, hatásosak, biztonságosak és egészségnyereséget hozhatnak, erről Mezei Fruzsina egészségügyi közgazdász, digitális egészségügyi szakértő beszélt. Példaként említette, hogy Németországban már vannak olyan appok 2019 óta, amiket az egészségbiztosító finanszíroz. A németországi statisztikai adatokból viszont kiderült, hogy a betegek alig kezdték el ezeket technológiákat használni, mert a lakosság nem tudott ezekről semmit, de az egészségügyi szakemberek ismerete is alacsony volt. Éppen ezért fontos, hogy legyen ezek mögött a technológiák mögött edukáció, emelte ki a Mezei Fruzsina.
Kitért arra is, hogy lehetővé kell tenni a piaci szereplőknek, hogy gyorsabban piacra dobhassák a fejlesztéseiket, a szabályozásnak nem szabad megölnie az innovációt, írja az Economx.
