Kásler Miklós ismét összefoglal

Mint azt a MedicalOnline-on elsőként megírtuk, egyre több, nyugdíj után is a közellátásban dolgozó orvos vár arra, hogy a Miniszterelnökség jóváhagyja a továbbfoglalkoztatási kérelmét. A Magyar Idők többek között erről is megkérdezte Kásler Miklós erőforrás minisztert, aki úgy válaszolt, a nyugdíjaskorú ápolók és orvosok továbbfoglalkoztatásáról nem terveznek jogszabályt módosítani, az ügy jelenleg nincs napirenden. A miniszter ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a háziorvosok jelentős része nyugdíjkorhatár felett van, és számukra továbbra is biztosítják a foglalkoztatást. – Az elvándorlás az utóbbi években jelentősen csökkent mind az orvosok, mind az ápolók esetében – tájékoztatott a tárcavezető, hozzátéve: úgy látja, hogy a jövőben sem fog romlani a helyzet.

Az idei kórházi konszolidációval kapcsolatban a tárcavezető elmondta, az intézmények eladósodásának hátterében több ok is húzódhat, ezeket nagyon pontosan fel kell mérni és biztonságos, hosszú távon is hatékony gazdálkodást kialakítani. Szavai szerint szükség van az egészségügyi intézmények felett ellenőrző pozíciót betöltő személyekre, akiket hívhatunk akár kancellárnak vagy pénzügyi biztosnak is, azonban nem olyan hatáskörrel fognak bírni, mint más ágazatok kancellárjai.

Ezt az intézkedést azután tudják majd bevezetni, ahogy elkészül a tizenöt legjobban eladósodott kórház értékelése, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) végez, de Kásler Miklós felkérte a Pénzügyminisztériumot, hogy ők is adjanak szakembert a vizsgálathoz.

A miniszter kijelentette: a kórházak gazdálkodását ellenőrző Állami Számvevőszék arra mutatott rá, ami nem működik jól. – Megerősítette a már korábban meglévő véleményünket, hogy át kell nézni a kórházak pénzügyi viszonyait, de nem úgy, mint egy gyárat vagy iskolát, hiszen az egészségügy egészen speciális helyzetben van – emelte ki. Ez a speciális helyzet két alapvető – ám sokszor nem szinkronban lévő – törvényszerűségből fakad: az egyik, hogy minden beteget el kell látni, ez számít prioritásnak. A másik viszont az, hogy nem vállalhat kötelezettséget az adott kórház olyan ellátásra, amelyre már nincs fedezet – mondta.

A szinkront a teljesítményvolumen-korlát (tvk) rendszere is megbontja, hiszen emiatt gyakran egyre magasabb progresszivitású intézményekbe terelik a betegeket: a városiból a megyei kórházba, a megyeiből az országos intézetbe. – Az Országos Onkológiai Intézet vezetőjeként van tapasztalatom arról, hogy míg a tvk felső határáig teljes térítéssel tudtuk ellátni a beteget, addig azt átlépve – az úgynevezett regresszív sávban – már csak 80 százalékban kaptuk vissza az ellátás teljes összegét. Ha ezen is túlléptünk, akkor egy forintot sem kaptunk a beteg ellátása után – idézte fel a korábban gyógyító orvosként dolgozó miniszter, hozzátéve, a betegeket ennek ellenére el kellett látni, hiszen innen nem küldhettek tovább senkit. – Az adósságállomány egy része ebből is fakad, illetve abból, hogy mindennek emelkedik az ára – hangsúlyozta.

A hálapénzrendszert Kásler Miklós szerint úgy lehet kiiktatni, ha a béremelésekkel elérik azt a színvonalat, amikor nem lesz már szükség erre, ez azonban nem néhány év munkája. Hozzátette: a magyar társadalomba sajnos már mélyen beivódott a paraszolvencia, azonban vannak orvosok, köztük ő is, aki nem fogadott el hálapénzt.

– Egyes betegek ezt azzal teszik egyenlővé, hogy ha az orvos nem fogad el tőlük pénzt, akkor biztos halálra vannak ítélve. Ezt a romboló hálapénzrendszert tehát le kell építeni – emelte ki a miniszter. Kásler Miklós hangsúlyozta: a gyógyítás alapfeltétele a bizalom, ehhez pedig arra lenne szükség, hogy a médiumok ne végezzenek lejáratókampányokat az egészségügy ellen.

Az erőforrások minisztere a Figyelőnek hasonló témákban nyilatkozott.