Kártyapénz: van aki örül, van aki elégedetlen

Hosszú hónapok óta tart és a nyári szabadságolások befejeztével ősszel ismét folytatódnak az alapellátást nyújtó szolgáltató érdekképviseleti szervek és az Egészségügyért Felelős Államtitkárság között zaljó tárgyalások. Most, első lépésben novembertől 14 százalékos kártyapénz emelést "harcolt ki" az Egészségügyért Felelős Államtikárság az alapellátók (háziorvosok, védőnők és a területi ellátási kötelezettséggel bíró fogorvosok) számára. Az elemés fedezetére idén közel másfél, jövőre pedig körülbelül 8,5 milliárd forintnyi töbletforrásra van szükség. 

Akik örülnek...

A Kasszaorvosi Szervezet (KSZ) sikerként könyveli el a kártyapénz napokban bejelentett 14 százalékos emelését. . Az egészségügyi szakközgazdászi végzettséggel is rendelkező elnök, Borsi Éva szerint lehet elégedetlenkedni, de akik ezt teszik, nincsenek tisztában azzal, hogy a jövő évi költségvetési tervek ismeretében – amely egy fillér többletet sem juttatna az egészségügynek – mekkora fegyverténynek számít ez az emelés.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy e többlet – a védőnőket kivéve – nem béremelést jelent. A kártyapénz alapját jelentő pont /forint érték – amely idén 163 forint – növelése, lehetővé teszi a praxisok működtetésének javítását, hiszen ebből az összegből kell finanszírozni a rendelő rezsijét – beleértve a ma már nélkülözhetetlen számítástechnikai háttér biztosításával –, a vidéken különösen nagy tételt jelentő gépkocsi fenntartást, az asszisztencia illetve az orvos bérét, annak minden adó- és járulékvonzatával együtt.

Borsi Éva úgy véli, elsősorban a gazdasági szakemberek értetlenségével magyarázható, hogy az egészségügy évtizedek óta maradványelven működik, az egymást váltó ágazati vezetők minden erőfeszítése ellenére. „Nem a minisztériumi vezérkar, az államtitkárság, hanem a törvényhozás, a Parlament felelőssége, hogy az egészségügy az összeomlás szélére sodródott” – tette hozzá. 

A Magyar Rezidens Szövetség is üdvözöli Szócska Miklós államtitkár bejelentését, ami az alapellátásra vonatkozó első bérrendezési lépcsőt tartalmazza. Ezzel teljesül a Rezidens Szövetség, illetve az „Élhető Magyar Egészségügyet” mozgalom által 2012-re meghatározott kompromisszumos célkitűzés, amiben valamennyi egészségügyi dolgozóra kiterjedő bérrendezés megkezdését vártuk a kormányzattól.

A szövetség elnöke, Papp Magor közleményében úgy fogalmaz: „tudjuk, hogy ezek a többletforrások nem elégségesek ahhoz, hogy varázsütésre megoldják az ágazat valamennyi problémáját, illetve megállítsák az orvosok elvándorlását, de fontos jelzéssel bírnak valamennyi egészségügyi dolgozó számára. Azt mutatják, hogy a kormányzat 2012-ben megkülönböztetett figyelemmel kezeli az ellátórendszer működőképességét és a sorsunkat.

A Magyar Rezidens Szövetség évek óta határozott és konzekvens munkát folytat annak érdekében, hogy kiharcolja a magyar egészségügyben azokat a viszonyokat, amiben méltó körülmények között tud dolgozni orvos, szakdolgozó és méltó módon tud gyógyulni a beteg. Az orvosok széleskörű összefogásának és az Egészségügyért Felelős Államtitkársággal kötött megállapodásának eredménye az, hogy 2012-ben végre sikerült ebbe az irányba megtenni az első lépéseket.

A magyar egészségügy további sorsa azon múlik, hogy a kormányzat 2013-ban, 2014-ben megteszi-e a szükséges következő intézkedéseket. Hogyha folytatódik a bérrendezés, és közben sikerül rendbe tenni a munkakörülményeket, valamint a szakorvosképzés anomáliáit, akkor létrehozható egy olyan egészségügy, ami valódi perspektívát kínál az elvándorlással szemben, ami közösségi logika mentén, a hálapénzt felszámolva működik.

Reméljük, hogy a megkezdett lépéseket 2013-ban újabbak követik, és nem szükséges ennek inspirálására újabb markáns érdekképviseleti eszközökkel éljünk. Úgy, ahogy azt szükség esetén mindig is tettük. Mert számunkra nincs alternatívája a kialakítandó élhető magyar egészségügynek.” – zárul a közlemény. 

Akik elégedetlenek... 

A döntés bejelentése után a FAKOOSZ kritikával illette az újságírókat. Közleményükben azt írták: „sajnálatos módon a sajtó jelentős része a végzett szolgáltatásaink díjazásának emelést automatikusan béremelésként mutatja be olvasóinak.  Ezzel szemben a háziorvosok 2012. novembertől hónaptól nem béremelést kapnak, hanem az általuk működtetett vállalkozásuk révén a biztosítottak részére nyújtott szolgáltatásuk díjtételének egyik eleme – mely 2003 óta változatlan! – kerül várhatóan megemelésre.

Ez a finanszírozás növekmény  az adott alapellátási vállalkozás egyedi helyzetétől függően bérekre, az azokat terhelő adókra, és/vagy a folyamatosan emelkedő egyéb működési költségekre (számítástechnikai kiadások, közlekedési költségek, rezsi, stb.)  fordítható, de semmiképpen nem értelmezhető a tudósításokban sugallt 70-80 ezer forintos béremelésnek. Sem nettóban, sem bruttóban. Mindössze az ún. kártyapénz 14 %-os  forrásbővüléséről van szó, melynek még a legjobb esetben is csak maximum 50 %-a jelenthet bérnövekményt.  Azaz személyenként  – praxisban dolgozók számától függően –11-20 ezer Ft körüli nettó bérnövekmény realizálható. A növekmény a praxisfinanszírozás egészére nézve mindössze 6-8 %, ami még az infláció ellentételezésére sem sem elegendő. Mindemellett megjegyezni kívánjuk, hogy ezen praxisonkénti 70-80 ezer Ft-os havi összeg 2 %-a az önkormányzatokat gazdagítja  a közszolgáltatásra kivetett,  az általunk folyamatosan sérelmezett iparűzési adón keresztül. További közel 50 %-a pedig visszakerül a központi költségvetésbe az alapellátó vállalkozásokat terhelő adók, járulékok révén."