Kamu protézissel tesztelték a magyar minőségtanusítókat a brit álkínaiak (FRISSÍTVE: reakciók...)

Több európai ország, köztük Magyarország egyes minőségtanúsító intézetei készek hamis eredetigazolásokat kiállítani különböző, potenciálisan veszélyes orvosi termékekre szűrte le szerdai riportjában a konzervatív brit napilap, miután riporterei, akik kínai gyártók képviselőinek mondták magukat, felkerestek egy termékforgalmazási engedélyezési jogkörrel felruházott magyarországi szervezetet is. Ott az illetékesek azt javasolták nekik, hogy a "kínai cég" egyszerűen használjon egy fiktív európai uniós címet, mert így európai gyártmányként tudja forgalmazni termékeit.

Hasonló engedélyezési jogkörű cseh és szlovák hivatalos szervezetek késznek bizonyultak mérgező alapanyagokat is tartalmazó csípőprotézisek uniós forgalmazásának jóváhagyására. A felkeresett cseh szervezet illetékese egyenesen kijelentette, hogy ők "a gyártók oldalán" állnak, nem a betegekén.

Görög és török engedélyezési jogkörű szervezetek is hajlandónak mutatkoztak a termék forgalmazásának jóváhagyására.

Az álcázott riporterek által bemutatott veszélyes csípőprotézist a The Daily Telegraph szerdai beszámolója szerint egészségügyi szakemberek tervezték a lap által kezdett feltáró vizsgálat céljaira. Az újság szerint a protézis egy olyan, Nagy-Britanniában már betiltott típushoz volt hasonló, amely a hatósági gyanú szerint mérgezéseket okozott beültetése után az érintett betegeknél.

A riport szerint a TÜV magyarországi szervezete 50 ezer euróig terjedő árajánlatot adott a bemutatott csípőprotézis engedélyezési eljárására. Arra a kérdésre, hogy a céghez forduló ügyfelek milyen arányban járnak sikerrel, a TÜV egyik igazgatója a Telegraph álcázott riportereinek a cikk idézete szerint azt mondta, hogy "minden esetben megkapják az igazolást, a kérdés az, hogy mennyi idő alatt".

Az SGS nevű, egészségügyi termékek európai forgalmazásának jóváhagyási jogkörével felruházott cég egyik magyarországi igazgatója olyan eredetigazolási megoldást javasolt a brit lap munkatársainak, amelynek alapján a terméken szereplő jelzés magyar, illetve európai eredetre utalna, nem feltüntetve a kínai gyártót.  Az SGS megkeresett magyarországi vezető munkatársa biztosította az általa kínai vállalati képviselőknek hitt riportereket arról, hogy cégüknek nem kell külön vállalatot alapítania Európában. "Vagy mi találunk valakit, vagy Önök, ez nem jelent problémát" - idézte az SGS illetékesét a The Daily Telegraph szerdai írása.

Jeremy Hunt brit egészségügyi miniszter a lapnak írt cikkében annak a véleményének adott hangot, hogy bár EU-szabályok írják elő az orvosi eszközök forgalmazás előtti teljes körű tesztelését, a The Daily Telegraph által feltártak alapján azonban a rendszer képtelen annak garantálására, hogy "a profitot a betegek érdekei elé helyező" vállalatok nem kaphatnak jóváhagyást nem megfelelően tesztelt termékeikre. Hunt közölte, hogy a brit kormány felveti aggályait az EU-nál a jelenlegi uniós jóváhagyási rendszerrel kapcsolatban.

FRISSÍTÉS (2012.10.27. 20:28):

Az egészségügyi államtitkárság szombaton azt közölte az MTI megkeresésére, hogy „a magyar hatóságoknál nem jeleztek problémát a korábban beültetett csípőprotézisekkel kapcsolatban”.

Az SGS Hungária pedig azt közölte a távirati irodával, hogy „miután a termékről a szükséges információkat az ajánlatkérők - azaz a Daily Telegraph riporterei - több kérés ellenére sem adták meg, így ajánlat szakmai kidolgozására és átvizsgálásra nem került sor”.