Jönnek, mennek, hiányoznak a doktorok
Magyar állami pénzből épülő kórház Romániában és román állami pénzen képzett magyar orvosok a Honvédkórházban... csak két elem egy sajátos egymás mellett élésből, amit az MNO mutat be.
A lap felidézi, hogy a magyar nyilvántartó adatai szerint 2014-ben 135 külföldön szerzett egészségügyi szakképesítést ismertek el, ebből kilencvenhetet magyar, húszat román állampolgárságú személy igényelt – a külföldi munkavállalók több mint fele 25 és 29 év közötti fiatal. (Ennek viszont többszöröse a tőlünk kivándorlók száma, összesen 1943 egészségügyi dolgozó - orvos, fogorvos, ápoló, gyógyszerész, szülésznő stb. - igényelt külföldi, egészségügyi munkavégzéshez szükséges hatósági bizonyítványt.).
Egy erdélyi rezidens beszélt az MNO-nak arról, neki milyen problémái akadtak az otthoni rendszerrel. Mint mondja, 2013-ban Marosvásárhelyen végezte el az orvosi egyetemet, utána egy ideig szó volt róla, hogy Romániában helyezkedik el, végül azért döntött Magyarország mellett, mert itt sokkal jobbak a tanulási lehetőségek; most a szombathelyi kórház szülészet-nőgyógyászati osztályán dolgozik.
– Nekem nem a fizetés volt a fő motivációm, sokkal inkább az, hogy Szombathelyen lehetőségem van olyan beavatkozásokat – kis műtéteket, szülésvezetést, császármetszést – végezni, amit Romániában sokáig szinte lehetetlen volna. Több esélyt adnak, ezáltal jobban és többet tanulunk. Arról nem is szólva, hogy Romániával ellentétben itt kifizetik az ügyeleteket, így ezekből a másodállásokból és a közel 131 ezer forintos rezidensi ösztöndíjból már meg lehet élni. De nem hagytam el végleg Romániát, szakorvosként szeretnék majd hazamenni, bár most nagyon jól érzem magam itt is – mondta a lapnak, ahol emlékeztetnek Zombor Gábor nyilatkozatára is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára korábban arról beszélt, egyre gyakoribb probléma Erdélyben, hogy az ottani magyarokat a nyelvi akadályok miatt nem tudják megfelelően ellátni. Az ottani intézményekből fogynak a magyar nyelvű orvosok és ápolók, ezért fontolgatja a magyar kormány egy sürgősségi és intenzív osztállyal is rendelkező erdélyi magyar kórház felépítését. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője erre reagálva azt mondta: elhibázott döntés volna a kórházat Nagyváradon felépíteni, mivel a nyugati országrészben élő, amúgy is mozgékonyabb, vagyonosabb és románul jól beszélő szórványmagyarság továbbra is átjárna Debrecenbe és Szegedre. A székelyföldi tömbben élő, hátrányos helyzetű magyarokat ez választás elé állítaná: vállalják a költséges és fáradságos utazást a rossz utakon, betegen, hogy a magyar kórházban gyógyuljanak, vagy maradnak otthon, az orvoshiánnyal. Úgy véli, ha Nagyváradon épül az intézmény, az tovább ronthatja a szakorvosok arányát a Székelyföldön, mert Magyarország és más, nyugati országok mellett egy harmadik elszívó hatású kereseti lehetőség lesz.
– Ha tényleg ez a terv, az arról árulkodik, hogy nem történt alapos egészségpolitikai stratégiai konzultáció és elemzés, tehát számomra átláthatatlan érdekek vezérelték a döntést. Kár, mert támadható, s borítékolható, hogy nem fogja enyhíteni az erdélyi magyarság egészségügyi problémáit – idézik az egykor Magyarországon is, de ma Székelyföldön praktizáló orvost az mno.hu-n.
