Jön az uniformizált egészségügy?
A szakértők sem tudják, hogy pontosan hol és mi készül, illetve annak mi a célja, van-e határideje, írja az egészségügyi átalakításról a Népszava.
Az egészségügy átalakítása az elmúlt hónapokban került napirendre, a kormány több tagja – köztük maga a miniszterelnök – is jelezte, hogy nekilátnak a rendszer megújításának. A készülődésnek vannak is látható jelei: Kásler Miklós humánminiszter és Pintér Sándor belügyminiszter különböző, a rendszer átalakítását előkészítő bizottságokat hoztak létre. Sőt, Pintér sorra fogadta már az ágazat érdek- és szakmai szövetségeinek vezetőit, továbbá mintegy 350 milliós megbízást adott a Boston Consulting Group (BCG) tanácsadó cégnek, hogy készítsen elemzést arról, miként lehetne javítani a magyar egészségügy hatékonyságát.
A BCG által Magyarországnak készítendő koncepciójáról nem sokat tudni, pusztán azt, hogy augusztus elején kell az eredményt átadniuk. A lap által megkérdezett szakértők sem tudják, hogy pontosan hol és mi készül, illetve annak mi a célja, van-e határideje. A kormányzati szándékokról legfeljebb abból az akcióból sejthetünk meg valamit, hogy – eddig szokatlan módon – megszólították az ágazatban dolgozókat is. „Ez egy nemzeti konzultáció” – nyilatkozta Kásler Miklós a Demokratának, ami már bizonyos óvatosságra inthette a közönséget. A nemzeti konzultációk általános tapasztalata ugyanis az, hogy a kérdőíveket nem az őszinte érdeklődés hatja át, sokkal inkább már kész kormányzati politikai törekvésekhez igyekeznek legitimációt szerezni. Az ágazati dolgozók elé tárt kérdések maguk is megerősítik ezt a gyanút. Sejthető belőlük az átalakítás szándékolt iránya.
A lap úgy tudja, a reform döntéselőkészítői a közfinanszírozott ellátásokat egyértelműen továbbra is adóforintokból állnák, nincs jele annak, hogy külső forrásokat, például biztosítói pénzeket vonnának be. Ezzel párhuzamosan fölszámolnák a tulajdonformák sokféleségét az alapellátásban és a kórházi szektorban is, a teljes egészségügyi rendszerben. Egyetlen hivatal irányíthatná a szolgáltatók beszerzéseit, fejlesztését éppúgy mint a személyzeti politikáját. Úgy tudják, szó van arról is: a kórházi ellátást úgy szerveznék újjá területi egységenként, hogy ahhoz hozzátartozzon a szak- és alapellátás is. Az egységes állami egészségügy felállításának terve indokolhatja a kérdőívnek azt a kérdését: „Egyetért-e azzal, hogy az érintett szereplők által elfogadott életpálya modell bevezetése esetén az egészségügyi dolgozók vagy csak a közfinanszírozott rendszerben dolgozzanak vagy csak azon kívül, a magánellátóknál?” A lap szerint a Pintér Sándor által létrehozott „bér és hálapénz bizottság”, amelyet maga Kincses Gyula, az orvosi kamara elnöke vezetett, már leadott javaslatai érintik ezt a kérdéskört: egy tisztes béremelés feltételeként elfogadható lenne ez a megkötés is.
A lázas reform-előkészítésben feltűnő, hogy az érintetteket, a betegeket egyáltalán nem próbálta senki kérdezni, írja a Népszava.
