Jobban értjük az orvosunkat, mint 6 éve

Az elmúlt 6 évben egyértelmű fejlődést mutatott a magyarok egészségértése a legtöbb területen: többen állítják, hogy könnyebben találnak egészségügyi információt, jobban értik őket és magabiztosabban döntenek is ezek alapján. A jó egészségértés pedig minden szereplő számára értéket teremt: kihat saját egészségi állapotunkra, hiszen akinek jobb az egészségértése, az több egészségben eltöltött életévre számíthat, ezáltal tehermentesíti az egészségügyi ellátórendszert is.

Mint azt dr. Holchacker Péter, az országos reprezentatív kutatást végző Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója elmondta: a magyarok egészségértésének fejlődése bizakodásra ad okot, és megerősíti, hogy az ezt segítő kezdeményezéseknek van kimutatható társadalmi hatása. Miközben az elmúlt években némileg javult Magyarország Európai Unión belüli helyezése az egészségben eltöltött életévek számát tekintve, fontos lenne elérni az EU-s átlagot, ezért a Nekem Szól! Egészségértés Díj fókuszában 2021-ben az egészség élethosszon át tartó megőrzése, az erre való törekvés áll.

A Nekem Szól! Egészségértés Díj pályázat zsűritagjai 2021-ben

• Zsűri elnök: Endrei Judit, Kor-határtalanul program alapítója, médiaszemélyiség
• Salamon Adrienn, az „Együtt Könnyebb” Női Egészségért Alapítvány elnöke, a Nekem Szól! Egészségértés Díj korábbi nyertese

• Dr. Kókai-Nagy Ákos, az AIPM elnöke

Könnyebben találunk egészségügyi információt

Az AIPM 2015-ben és 2021-ben elvégzett, országos felméréséből kiderül, hogy a magyarok ma magabiztosabban találnak információt az őket érintő betegségek tüneteiről, mint 6 évvel ezelőtt. Amíg 2015-ben 30 százalék állította, hogy „nagyon könnyű” ilyen információt szerezni, 2021-ben 45 százalékra emelkedett az így válaszolók aránya.

Az idei kutatás aktuális témákat is vizsgált: jól mutatja a koronavírus-járványt követő információs dömping hatását, hogy a válaszadók 92 százaléka szerint inkább könnyű vagy nagyon könnyű információt találni a koronavírusfertőzés tüneteiről és kezelési lehetőségeiről, és hasonló arányban gondolják a magyarok, hogy értik is a védekezési lehetőségeket.

Az eredmények ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy 10 százalék felett van azoknak az aránya, akiknek a betegségükhöz kapcsolódó egészségügyi információk megszerzése nehézséget okoz, és a válaszadóknak közel 20 százaléka jelezte, hogy nehéz megértenie az élelmiszerek csomagolásán olvasható információkat.

Általános tendencia, hogy az egészségértés szintje alacsonyabb a kisebb településen élők és alacsonyabb iskolai végzettségűek körében, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a témával kapcsolatos ismeretterjesztés különösen ezeknek a csoportoknak a számára kiemelten fontos.

Jobban értjük az orvosunkat

A magyarok többsége szerint könnyű megértenie, amit az orvosa mond, és a 6 évvel ezelőttihez képest 19-ről 6 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik számára ez nehézséget okoz. Szintén többen állítják, hogy könnyű megítélni a különféle kezelési lehetőségek előnyeit és hátrányait, valamint felhasználni az orvostól kapott egészségügyi információkat a betegséggel kapcsolatos döntések meghozatalához.

Többen értik, miért van szükség védőoltásokra

Kiugró növekedést mutat a védőoltásokkal kapcsolatos egészségértés, ami nagy valószínűséggel a 2020 elején kitört koronavírus-járványnak, és így a téma előtérbe kerülésének köszönhető. Miközben 2015-ben még a 20 százalékot is meghaladta azoknak az aránya, akiknek nehézséget okozott megérteni, hogy miért van szüksége védőoltásokra, addig 2021-re az arányuk 4 százalékra csökkent. Az AIPM elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy ez nem a vakcinák támogatottságát jelenti, mindössze arra utal, hogy a témával kapcsolatba kerülve többen értik a jelentőségüket. Jól mutatja ezt, hogy konkrét döntési helyzetben kevésbé magabiztosak a válaszadók: így például 17 százaléknak nehézséget okoz dönteni arról, hogy beadassa-e magának a koronavírus elleni oltást.

Nekem Szól! Egészségértés Díj – Fókuszban az „Élethosszig tartó egészség”

Az AIPM kutatásának eredményei rámutatnak, hogy a hazai egészségértés szintje fejleszthető, és ebben a tájékoztató tevékenységnek fontos szerepe van. A 2021-ben már hatodik alkalommal, idén „Élethosszig egészség” fókusszal meghirdetett 2 millió forint összdíjazású Nekem Szól! Egészségértés Díjra október 3. éjfélig várják a jelentkezéseket a nekemszol.hu weboldalon.

Endrei Judit zsűrielnök, az 50 év feletti korosztály egészségmegőrzését támogató Kor-Határtalanul Program megálmodója szerint kiemelten fontos, hogy támogassuk, informáljuk e korosztály tagjait, hiszen ma Magyarországon mintegy 4 millió ötven feletti férfi és nő él.

Mint azt Salamon Adrienn, az Együtt Könnyebb” Női Egészségért Alapítvány elnöke és a zsűri tagja kiemelte: „Magyarországon a KSH előrejelzése szerint 2030-ra minden negyedik ember 65 évnél idősebb lesz az idősek pedig csökkent védekezőképességük miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve, esetükben gyakoribbak, súlyosabb lefolyásúak és magasabb halálozási aránnyal járnak a betegségek. Ezt felismerve nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, már egészen fiatal kortól.”

A Nekem Szól! Egészségértés Díj pályázat kategóriái 2021-ben:

• Egészségügyi intézmények és egészségügyi szakemberek
• Társadalmi szervezetek, egyéb állami és gazdálkodó szervezetek és szakembereik, média és kommunikációs ipar szereplői, valamint az egészségipar szereplői

A korábbi évekhez hasonlóan a pályázatokat a www.nekemszol.hu honlapon keresztül küldhetik be a jelentkezők, ahol a zsűri által kiválasztott legjobb 10 pályaműről a közönség is szavazhat. A pályázattal kapcsolatos friss hírek a facebook.com/nekemszol oldalon is elérhetőek.

Miért érdemes pályázni? A zsűri tagjaival és korábbi nyertesekkel készült alábbi videókból kiderül:

• Nekem Szól! Egészségértés Díj 2021 - Pályázzon Ön is!
• Demencia Program - Szentendrei Skanzen 
• Dr. Erlaky Hajna csecsemő-gyermekgyógyász szakorvos / Biztos Kezek alapellátó Gyermekorvosok Társasága
• Baji Anikó sürgősségi triázs - Akut Szakasz

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületéről (AIPM)

Az 1992-ben alapított Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) 26 kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatot tömörít Magyarországon, melyek értékben a hazai gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adják, tevékenységükkel pedig a GDP közel 1 százalékához járulnak hozzá. Tagvállalatai a gazdaság és az egészségügy jelentős befektetői a Magyarországon megvalósuló kutatások és klinikai vizsgálatok révén. Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetségének (EFPIA) tagjaként az AIPM egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél több magyar ember férjen hozzá a modern felfedezéseken alapuló gyógyászati megoldásokhoz. www.aipm.hu

Az innovatív gyógyszerekről és gyógyszergyártókról

Az innovatív vagy originális gyógyszerek egy adott betegség kezelésére a legújabb hatóanyaggal rendelkező, így a ma ismert leghatékonyabb terápiák. Az innovatív gyógyszergyártók korábban gyógyíthatatlannak tekintett betegségek kezelésére kínálnak hatékony, a legmodernebb orvostudományi eszköztár felhasználásával kifejlesztett készítményeket. Gyógyszerfejlesztési munkájuk eredményeként az elmúlt 30-40 évben számos betegség (pl. kardiovaszkuláris, onkológiai betegségek, AIDS) vált gyógyíthatóvá vagy hatékonyabban kezelhetővé. Egy innovatív gyógyszer kifejlesztési költsége ma már meghaladja a kétmilliárd eurót, és legkevesebb 10 évig tart. A népegészségügyi szempontból kiemelt fontosságú betegségek jelentős része innovatív gyógyszerek nélkül nem kezelhető hatásosan és költséghatékonyan.

A Magyarországon végzett gyógyszerfejlesztési klinikai vizsgálatok döntő többsége az innovatív gyártók megbízásából indul, és ezek évente közel 100 milliárd forint hozzáadott értéket jelentenek a magyar gazdaságnak. Az innovatív gyógyszeripari vállalatok árbevételük átlagosan 15,1 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre.