Igazgatók a hálapénzről: nem ez a megoldás

Az új Munka Törvénykönyvének tervezete szerint a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem fogadhat el harmadik személytől díjazást. Az indoklás szerint a különféle anyagi juttatások, illetve borravaló vagy hálapénz elfogadása tilos, de ez alól a tilalom alól a munkaadó felmentést adhat. „A felmentés történhet olyan módon is, miszerint az általában kisebb összegű, szokásosnak tekinthető ajándék elfogadását engedi csak meg a munkáltató” – áll a javaslatban. A terv tehát az egységes tiltás, de kiskapuval – írja a heol.hu.

Dr. Zámbó László, a hatvani Albert Schweitzer Kórház főigazgatója szerint együttesen kellene kezelni a fizetés, illetve a hálapénz kérdését, mert ha az utóbbit megtiltják, az előbbit pedig nem emelik, Magyarországon nem marad orvos. Hatvanban egyelőre nincs orvoshiány, de az említett intézkedés nyomán itt is megszűnhet a kedvező helyzet – jelentette ki, hozzátéve: nem kórházigazgatói, hanem „felsőbb szinteken” kell rendezni a paraszolvencia kérdését.

Dr. Fűtő László, az egri Markhot Ferenc Kórház ügyvezető igazgatója szerint évtizedek óta konzerválódott társadalmi problémáról van szó, amelyet nem lehet egy jogszabállyal megoldani.

– A hálapénz mindenképpen káros. Akkor is, ha az orvos elvárja, s akkor is, ha a beteg magától adja. Előbbi ugyanis majd később is számít rá, a páciensnek pedig egyfajta önigazolást ad arról, lekötelezte a gyógyítót. Szívem szerint nem engedélyezném, de előfordulhat, hogy akkor a dolgozók átmennek egy olyan intézménybe, ahol legális. Ezt pedig egy felelős vezető nem vállalhatja – tette hozzá Fűtő doktor.

– Hálapénzellenes vagyok, soha nem fogadok el pénzt a betegeimtől. Ettől függetlenül addig, amíg nem tudok olyan fizetési feltételt biztosítani a kollégáknak, amiből elfogadható színvonalon meg tudnak élni, addig nem tilthatom meg senkinek, hogy a pénzt elvegye a betegétől – vélekedett Assani Omár, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház orvos-igazgatója. – A rendszerváltás óta sem anyagilag, sem erkölcsileg nincsenek megbecsülve az orvosok és a nővérek, ráadásul egyre nagyobb a távolság az egészségügyi dolgozók és az emberek között. Ezt az egészségpolitika tudatosan tovább mélyíti és saját érdekeinek megfelelően felhasználja arra, hogy az orvostársadalom ne tudjon saját érdekeiért egységben fellépni.

A Parádfürdői Állami Kórház igazgató asszonya, dr. Rabóczki Anita annyit válaszolt: pillanatnyilag ennél sokkal fontosabb dolgok foglalkoztatják őt és valamennyi kollégáját. Leginkább azt szeretnék tudni, hogy megmarad-e a kórház és az emberek munkahelye az egészségügyi rendszer átszervezése után.