Idén sem számíthatnak sok jóra az ápolók
A választások közeledése sem készteti arra a kormányt, hogy csökkentse az egészségügyi szakdolgozók bérlemaradását – derül ki Takács Péter ágazati államtitkár és a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) levelezéséből, írja a Népszava.
Az érdekvédő szervezet még szeptember közepén kezdeményezett sztrájktárgyalásokat, miután egyértelművé vált, hogy sem 2025-ben, sem az idei költségvetési tervekben nem szerepel az egészségügyben dolgozók béremelése. Akkor Orbán Viktor miniszterelnök bízta meg Takács Pétert, hogy egyeztessen az érdekvédőkkel.
A lap érdeklődésére, hogy hol tartanak a tárgyalások, Soós Adrianna, a FESZ elnöke azt mondta: gyakorlatilag sehol. Az államtitkár decemberben ugyan írt egy levelet, de ebben „tévesen értelmezett jogi érveket és egyéb kifogásokat sorolt” az egyeztetés kerülésére. Így például azt, hogy a tárca folyamatosan egyeztetett a szakszervezettel, illetve a szakszervezet részéről eddig elmaradt a formális sztrájk felhívás. Csakhogy sztrájkfelhívást nem lehet addig közzé tenni, amíg nem történt meg az egyeztetés.
Soós Adrianna megjegyezte: legutóbb 2023-ban és 2024-ben kaptak béremelést a szakdolgozók, köztük az ápolók. Ez akkor együttesen öt százalékos reálbér növekedést tett ki, ám azóta már inflálódott. Ha valaki most tisztességesen meg akar élni, akkor legalább két állásban kényszerül megfeszített munkára, vannak, akik havonta 300 órát is dolgoznak. Soós Adrianna szerint nincs még egy ágazat, ahol ennyi munkaóra megengedett lenne. Amikor Takács Péter a szakdolgozók 800 ezer forint átlagos havi jövedelméről beszél, az nem a bérük, hanem a túlmunkával összeszedett keresetük – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. Hozzátette: az idei kötelező minimálbér-emelés sem segít az egészségügyben dolgozókon, mert már elérték azt, az alsó fizetési kategóriákban sem kényszerít ki bérnövelést. „Azaz semmilyen szempontból nem mondhatom, hogy az elmúlt évek béremelései hozzájárultak volna, hogy a munkaerőproblémák megoldódhassanak az ágazatban. „Nem sikerül visszahozni az embereket a rendszerbe, a fiatalok továbbra se jönnek be, egyre többször kell képzettség nélküli segédmunkaerőt alkalmazni az ápolási feladatokra, amit a betegek is megsínylenek. Ugyanazok a problémák feszítik az ágazatot, mint 10 éve, amikor kormány elkezdett tárgyalni azok megoldásáról az úgynevezett stratégiai partnereivel.























