Idén is lesz TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben kiadvány

Idén ősszel is érkezik a TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben című kiadvány, benne azon személyek - kórházigazgatók, orvosok, szakértők, egészségpolitikusok - listájával, akik a legnagyobb hatással bírnak a szektorra. A kiadvány a harminc fős lista publikálása mellett ezúttal is megvizsgálja a szektor legégetőbb kérdéseit: szó lesz többek között a szülészet-nőgyógyászat területén tapasztalható kézenfekvő ugyanakkor mégis igen megdöbbentő változásokról, az egyetemi magánszolgáltatók hatásáról, a klinikai vizsgálatokról, valamint a szektor érdekvédelmi képviseletéről is. 

A magyar magánegészségügyi piac 2024-ben újszakaszba lépett: a korábbi látványos eredményeket a stabilitás iránti törekvés váltotta fel. A TOP30 járó- és fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény árbevétele összesen több száz milliárd forintra tehető, a listára kerüléshez idén már minimum 1,7 milliárd forint kellett, ami több mint 20%-kal magasabb a tavalyi belépési küszöbnél. A vidéki szolgáltatók átlagos növekedési rátája országos átlag felett alakult, köszönhetően a kisebb piaci telítettségnek és a bővülő keresletnek, míg a labor- és képalkotó diagnosztikában átlagosan 8%-os bevételnövekedést mértek. Bár a gazdasági környezet stabilabb lett, a családok költési kedve továbbra sem állt helyre, a komplexebb, költségesebb beavatkozásoknál óvatosság figyelhető meg. A jövőt tekintve a szektor szereplői számára a hatékonyság, a finanszírozási képesség és a fenntartható üzleti modell kialakítása lesz a versenyelőny kulcsa. 

„Bár a szabályozói környezet stabilitást adott, az ország és lakosság gazdasági helyzete az elmúlt évben is jelentős befolyással volt a magánszolgáltatók működésére és eredményeire. A 2024-es esztendő azonban már nem drámai fordulatokról szólt. A magánszektor megindult a stabilizáció útján, a gyors növekedés és a bátor akvizíciók után most a racionalizálás és az átgondolt működés vált meghatározóvá. A hatások és eredmények azonban nem egységesek, mi sem árnyalja jobban a képet, mint akár az elmúlt hetek fejleményei, csoportos leépítés az egyik helyen, látványos prémium bővítés a másik intézményben.” – foglalja össze Lengyel Lívia, főszerkesztő. 

Mint a lapban megszólaló vezérigazgatók összefoglalják, a kereslet visszafogottsága leginkább a szűrővizsgálatok és a halogatható beavatkozások területén érzékelhető, miközben a nagyobb értékű, halaszthatatlan kezelések iránt továbbra is megmaradt a kereslet. A háztartások szűkülő költségvetése miatt egyre tudatosabban mérlegelik az egészségügyi kiadásokat, ami az árérzékenység növekedésében és a kisebb vizsgálati csomagok választásában is tetten érhető. A jövő kihívásait a szektor szereplői a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a komplex betegút-szervezési megoldások további fejlesztésében látják, miközben a verseny éleződése mellett a fenntartható növekedés és a bizalom megtartása a legfontosabb cél. 

A TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben kiadvány idei vezető anyaga annak jár utána, mi rejlik a szülészet-nőgyógyászati szakterületen látható trendek mögött. Magyarországon az elmúlt években drasztikusan csökkent a születésszám, ami közvetlenül visszahat a szülészeti és nőgyógyászati szakrendelések forgalmára. A trendkutatások szerint a fiatalok mindössze 38,7%-a járt eddig nőgyógyásznál, és csupán 18%-uk vett részt szűrő- vagy fogamzásgátlási célú vizsgálaton. Különösen aggasztó, hogy a szexuális életet megkezdett lányok 41,2%-a soha nem volt nőgyógyászati vizsgálaton. A gazdasági bizonytalanság tovább fokozza a visszaesést: a családok egyre gyakrabban választják a hosszabb várakozást a TB-finanszírozott ellátásban a magánrendelések költségei helyett, így a prevenció sokaknál háttérbe szorul. 

A fiatalabb generációk attitűdjei jelentősen átalakultak az elmúlt években. A 18–29 éves nők 80%-a elsődlegesen az interneten keres információt fogamzásgátlásról, miközben mindössze 47%-uk fordul orvoshoz. Ez egyértelműen jelzi, hogy a korábbi családi minták helyett ma már az online csatornák, közösségi médiafelületek és influenszerek befolyásolják a döntéseket. A párkapcsolati szokások is változnak: egyre gyakoribbak az elköteleződés nélküli viszonyok, ami részben hozzájárul ahhoz, hogy csökken a hormonális fogamzásgátlás iránti igény. Emellett egyre későbbre tolódik az első gyermekvállalás és a nőgyógyászati vizsgálatok igénybevétele is. 

A magánegészségügyi szolgáltatók az elmúlt években eltérő tapasztalatokat szereztek: egyes területeken, például a genetikai szűrésekben és a termékenységi diagnosztikában nőtt a kereslet, míg másutt csökkent a betegforgalom. Mint a kiadványban megszólaló több orvos, intézményvezető megerősítette, a háztartások korlátozottabb anyagi lehetőségei a halasztható, jellemzően prevenciós vizsgálatok számának csökkenését okozza. Az intézmények többek között innovatív diagnosztikai eljárások bevezetésével, a páciensélmény javításával, valamint a fiatal generációk megszólítását célzó online kommunikációval reagálnak a kihívásokra. 

A magánellátók vezetőivel készült interjúk, valamint a kutatások és trendek alapján összességében elmondható, hogy a nőgyógyászati magánrendelések előtt álló kihívások sokrétűek: egyszerre alakítják a keresletet a demográfiai folyamatok, a gazdasági környezet, a fiatal generációk megváltozott attitűdjei, valamint a magánegészségügyi szektor belső versenye. A trendkutatásokból és a szakemberekkel készített interjúkból is kirajzolódik, hogy a születésszám tartós csökkenése, a prevenció háttérbe szorulása és a páciensek árérzékenysége komoly kihívást jelent minden szereplő számára. Ugyanakkor a megszólalók akár eltérő tapasztalatai azt is mutatják, hogy a magas színvonalú szakmai munka, a személyre szabott ellátás, az innovatív szolgáltatások és a páciensek bizalmának tudatos építése képesek ellensúlyozni a kedvezőtlen trendeket. A magánnőgyógyászat jövője így nagyban azon múlik, hogy mennyire tudnak a szolgáltatók rugalmasan alkalmazkodni az új társadalmi-gazdasági környezethez, és mennyire sikerül megszólítaniuk a fiatalabb generációkat – akik ma már egészen más elvárásokkal, kommunikációs szokásokkal és prioritásokkal lépnek be az ellátórendszerbe. 

A TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben kiadvány célja, hogy átfogóan mutassa be a nagyközönségnek és a szakmának a magyar magánegészségügyet, rálátást adjon az aktuális trendekre, a változások hátterére és azokra a döntéshozó, nagy befolyású emberekre, akik a folyamatokat irányítják. 

A kiadványban idén is közzéteszik a piacra legnagyobb hatással bíró szereplők Top30-as listáját. A tavalyi metódus alapján, a kiadvány szerkesztői és a szakmai zsűri egy közel 100 fős listát állított össze, amelyben piaci-, igazgatási pozíciójuk, hatásuk, specialitásuk, médiaszerepléseik alapján kaphattak helyet a legbefolyásosabb emberek. A 100 fős listából egy széles szakmai körben tartott szavazás alapján kerül ki a TOP30 helyezett.

A TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben kiadvány bemutatója 2025. november 7-én pénteken, 9 órától lesz a Magyar Tudományos Akadémián, a Nagy Magánpraxisnapon.