Idegsebészet: férfias hivatás
Magyarországon körülbelül százharminc szakember foglalkozik az orvoslás elitjének tartott idegsebészettel, de ezt elegendőnek tartja az Országos Idegtudományi Intézet (OITI) frissen megbízott főigazgatója. Nagy Zoltán neurológus professzornak csak a funkciója új, nevét már régóta ismerni: hosszú ideig ő vezette a 2007-ben bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, közismertebb nevén a Lipótot.
– Váratlan volt az előző főigazgató felmentése. Milyen feladattal bízták meg önt itt, az Amerikai úton?
– A tárca szorgalmazza, hogy újból együvé kerüljenek a klinikai idegtudományok. A Lipóton neurológiai és pszichiátriai ellátás folyt, én pedig erősen dolgoztam azon, hogy legyen idegsebészet is. Általános, komplex idegtudományi intézetben gondolkodtam mindig, kis belgyógyászattal, fertőző osztállyal, kiegészítő szakmákkal. Most arra kértek fel, hogy ezt a koncepciót próbáljam megvalósítani. Itt együtt van a neurológia és az idegsebészet, az új pszichiátriai és addiktológiai intézetnek pedig, amely valószínűleg a Nyírő Gyula kórházba kerül, az OITI biztosítaná a tervek szerint a speciális diagnosztikai és speciális laboratóriumi hátteret.
– Régóta beszélnek az új pszichiátriáról, újabb és újabb határidőket jelölnek meg. Még bízik ennek a létrehozásában?
– Természetesen, hiszen már a végső számításoknál tartanak. Tudomásom szerint két lehetőséggel számol az egészségügyi kormányzat.
Az egyik szerint a meglévő épületből alakítják ki az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetet. A másik elképzelés pedig az, hogy új épületet húznak fel a Nyírő kórház területén. Az intézmény száztíz ágyának fele pszichiátriai, a másik fele addiktológiai ellátásra szolgálna. Felvetődött, hogy Zacher Gábor főorvos toxikológiája is odakerülne.
– Hogyan láthat el egy egész országot ilyen kevés idegsebész, miközben a traumatológiához is kell a szaktudásuk?
– Tény, hogy az idegsebészeti tevékenység jelentős részét a fejsérülések ellátása jelenti. Emellett például neuroonkológiai kórállapotok, az agydaganatok ellátásában is kulcsszereplők az idegsebészek. Nem ritka, hogy a primer daganat agyi áttétjének eltávolításával és a rákbetegségek általános kezelésével esélyt kap a beteg. Ma az onkológiai ellátásban egyre gyakoribb a teljes siker. Nagy áttörést ért el az idegsebészet azzal a módszerrel, amelyet minimális invazív sebészetnek nevezünk. Ennek európai ismertséget éppen az egyik volt hallgatóm szerzett. Kevés idegsebésszel is nagyon jó ellátást lehet biztosítani, ha jó a logisztika, megfelelő a betegirányítás, és ha az orvosnak csak a gyógyításra kell koncentrálnia.
