Hivatali hideglelés
Meddig húzhatnak egy rehabilitációsjáradék-eljárást a hivatalok? Mert fél év alatt nem fejezik be, ezalatt egy család egy fizetésből él (már ha szerencsés). A küzdés havi 34 ezer forint adóköteles járulékért megy, hogy három év után minden kezdődjön elölről – állapítja meg a NOL.
Mintha azért csinálnánk az egészet, hogy megkapjuk azt a 30 ezer forintot havonta! Mintha én magam választanám a betegséget ahelyett, hogy a gyerekemmel focizzak vagy megfőzhessem a kedvenc ételét! – fakad ki Bellon Györgyné, ölébe ejtve kesztyűs kezét. – Fáj a kezem, bármihez érek is – magyarázza. – Nehezen mozgok, már öltözni is alig tudok. Folyton szédülök, egyedül nem szívesen mozdulok ki a lakásból. De folyton mennem kell. Hol felülvizsgálatra, hol a nyugdíjfolyósítóba új papírokat kitölteni. Mindig más hölgy ül az ablaknál, és mindig nyit egy új dossziét. Mindig elmondom elölről az egészet, bólogatnak, és mindig kérnek egy új igazolást, egy új nyomtatványt, íratnak egy új kérelmet. Mindig van indok a késlekedésre, az időhúzásra, csak nekem nem ad időt a hentes, a villanyszámlás meg a gázos. Már a társadalombiztosítást is nekem kell fizetnem, mert ha nem teszem, nem tudom kiváltani a gyógyszeremet, ami támogatás nélkül 240 ezer forint lenne havonta. Ennyi összesen nem folyik be a családi kasszába.
Bellon Györgyné fiatalasszonyként szembesült a ténnyel: sclerosis multiplexben szenved. De néhány hónap után rendbe jött, és nem foglalkozott vele. Normális életet akart élni. Alig egyéves volt a fia. A házasság nem bírta ki a betegséget. Elvált, de később a munkahelyén új társra talált. Együtt nevelték tovább a gyereket. Jól volt. Újra helyükre zökkentek a dolgok. Legalábbis így hitte. De a betegség újra támadt. Tovább dolgozott három műszakban a hipermarket hentesosztályán. A hideg hűtőpultban majd lefagytak az ujjai. Húzta, egyre csak húzta a munkát, míg jött egy újabb rosszabbodás, ami leverte a lábáról. Betegállományba vette a háziorvos. Később dolgozott, azután megint betegállomány. Egymást váltva. Egészen addig, amíg már nem tudott bemenni dolgozni. Tavaly január óta volt táppénzen. A háziorvos, az üzemorvos és a neurológus együttesen javasolták: kezdje el intézni a rokkantnyugdíjazást. Az orvosi szakvélemény ötvenszázalékos egészségromlást állapított meg. Azt is többszöri nekifutásra, mert folyton kifelejtettek valamilyen vizsgálatot. (...)
A rehabilitációs járadék ügyintézési határideje 22 nap, ami ugyanennyivel meghosszabbítható, de ha közigazgatási eljárás keretében tárják fel a „tényállást”, akkor ezeket az időtartamokat nem kell figyelembe venni – tájékoztatta a Népszabadságot a fővárosi kormányhivatal nyugdíj-biztosítási igazgatósága.
– A rehabilitációs eljárás esetén mindez 30 napos alaphatáridővel igaz. Az, hogy az ügyfél melyik ellátásra lehet jogosult, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakhatósági állásfoglalásától függ. A törvényi változások miatt azonban az NRSZH minden állásfoglalást csak új komplex minősítés alapján ad ki. Ehhez felülvizsgálat kell, ahhoz pedig időpont.
Az igazgatóság laphoz eljuttatott válaszában hangsúlyozza, hogy az ügyfelek által külön-külön benyújtott kérelmek és iratok egy számítógépes rendszerben egyesülnek, így minden ügyintéző ismeri az előzményeket. De a szabályok változása miatt új adatok beszerzésére van szükség. Rehabilitációs járadékra vonatkozó igényt idén januártól egyébként se fogadnak be. A tavaly beadott – kivételesen még folyamatban lévő – ügyeket, lásd Bellonék kérelmét, az új szabályok szerint bírálják majd el. Ha sikerrel járnak, akkor a járadék összege a III. csoportú rokkantsági nyugdíj összegének 120 százaléka – cirka 34 ezer forint havonta –, ami után adózni kell, és maximum három évig folyósítható. Azután minden kezdődik elölről. Új igénybejelentést kell tenni, amit új eljárás keretében, az új szabályok szerint folytatnak le. (...)
