hirdetés

Hegedűs a Kézhigiénés Világnapon: Életek múlnak rajta!

Május 5-én, a Kézhigiénés Világnapon a figyelem középpontjában ismét a betegbiztonság egyik alappillére áll, hívja fel a figyelmet a leendő egészségügyi miniszter.

Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa aktuális elemzésében rámutat, hogy bár a magyarországi alkoholos kézfertőtlenítőszer-felhasználás javuló tendenciát mutat, a hazai intézmények jelentős része még a nemzetközileg ajánlott minimumszintet sem éri el.

A „tiszta kéz életeket ment” szlogen nem csupán kampányelem, hanem Semmelweis Ignác óta ismert alapvetés, amely ma, a multirezisztens kórokozók korában aktuálisabb, mint valaha. A modern infekciókontroll egyik legobjektívebb mutatója az alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználása, amely közvetlen összefüggést mutat a kórházi fertőzések (nosocomialis infekciók) gyakoriságával.

A 2024-es hazai adatok felemás képet mutatnak. Bár az elmozdulás pozitív, a mennyiségi mutatók továbbra is aggodalomra adnak okot az ortopédsebész szerint. A fekvőbeteg-ellátásban 244 140 liter alkoholos kézfertőtlenítő fogyott, ez 14,8 millió ápolási napra vetítve 16,5 liter/1000 ápolási nap országos átlagot jelent – ismertette Facebook-posztjában az adatokat. Noha ez 14 százalékos növekedés a megelőző évhez képest, a szakmailag elfogadott 20-40 liter/1000 ápolási nap minimumot továbbra sem éri el a hazai rendszer.

Hegedűs kiemeli a 2024-es kézhigiénés önértékelés egyik legkritikusabb pontját: még a „haladó” szintűnek minősített 77 intézmény közül is 38 kórház elmaradt a 20 literes minimumtól. Ez azt jelenti, hogy a legjobbnak tartott intézmények közel felében sem érvényesül maradéktalanul a kézhigiénés protokoll.

A bejegyzésben két markáns példát hoz arra, hogyan fordítható le a szigorú szabályozás és a strukturált finanszírozás mérhető betegbiztonsági sikerre:

  1. Egyesült Királyság (NHS): A 2006-os Health Act és az azt követő infekciókontroll-kódexek transzparens felelősségi rendszert hoztak létre. Az eredmények drasztikusak: az MRSA-esetek száma közel 80 százalékkal, a kórházi eredetű C. difficile fertőzéseké pedig több mint 83 százalékkal csökkent a vizsgált időszakokban.

  2. Ausztria: A bécsi egyetemi klinika példája bizonyítja, hogy a magas betegforgalom nem kifogás. Az oktatás, kutatás és minőségbiztosítás integrációjával az AKH a világ 20. legjobb kórháza lett a 2026-os rangsorban, miközben a betegbiztonsági standardokat maximálisan teljesíti.

A politikus hangsúlyozza: a kézfertőtlenítő-felhasználás nem egy száraz statisztikai adat, hanem a betegbiztonság közvetlen indikátora.

„Minden elmaradt kézfertőtlenítés növelheti a fertőzések kockázatát. Tiszta kéz, biztonságosabb ellátás, kevesebb kórházi fertőzés” – zárja gondolatait Hegedűs Zsolt.

 

Könyveink