Hankó Balázs ismét az egyetemek modellváltásáról
Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában.
Február 15. a határidő, addig lehet jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre. A felvételi tájékoztató már múlt év végén elérhető és hozzáférhető volt, sőt januárban még ki is bővült újabb információkkal. Háromszázféle alapképzés és több mint négyszázféle mesterképzés közül lehet választani.
Igen, közel nyolcszázféle képzésből lehet választani. A bővülés kifejezetten a megújult felsőoktatásnak köszönhető, hiszen a társadalom, a gazdaság igényeire nyitottnak kell lennie a felsőoktatási képzéseinknek, és ezért széles palettát biztosítunk a 15 képzési területen. Ott vannak az alapképzések, amelyek segítenek jellemzően három év alatt megfelelő orientációt biztosítani a jelentkezőknek és utána erre épülnek a mesterképzéseink. Vannak tradicionális, osztatlan képzéseink is, mint például az orvostudományi területen vagy mondhatnám a jogi területet is, és egyre több az idegen nyelvű képzés. Idén 123 angol nyelvű képzésünk van, ez több egyetemen érhető el, valamint 10 német nyelvű képzésünk is van, ami a felsőoktatás nemzetközisítését jelenti.
(...)
Ha jól emlékszem, a Semmelweis Egyetem az első 300-ban van, mégpedig 150 helyet javítva a korábbi évekhez képest.
Ez így van, de ha azt az adatot is hozzátesszük, hogy a magyar hallgatók kétharmada erre a tizenegy egyetemre jár, akkor azt mondhatjuk, hogy a felsőoktatás meghatározó képzési területeiben a világ élvonalába tartozunk, és ez abszolút fontos. Lényeges látnunk, hogy nem kell ahhoz külföldre menni, hogy meghatározó elitkutatókkal tudjunk együtt dolgozni. Az elmúlt években, mondhatnám Karikó Katalint, mondhatnám Roska Botondot a látáskutatás kapcsán, olyan egyetemi együttműködések alakultak ki, olyan kutatólaborok jönnek létre, amelyekbe a fiatalok bekapcsolódhatnak. Vagy akár mondhatnám Rubik Ernőt, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanárát is. Vonzó kutatások indulnak Magyarországon, a Covid előtti időszakban a nemzetközi mobilitási programjainkkal évente közel tízezer hallgató tölthetett el akár egy-egy szemesztert úgy külföldi csereprogram keretében, hogy mindeközben az idegen nyelvet tanulta, tapasztalatot szerzett, és aztán utána elismerték ezeket a képzéseket az adott anyaegyetemén. Ezek voltak igazán érdekesek a hallgatók számára, no, meg az ösztöndíjak.
(...)
Huszonegy egyetem váltott modellt, a hallgatók kétharmada ilyen alapítványi működtetésű egyetemre jár. Aki most jelentkezik, annál szempont lehet ez a tanulmányok kiválasztásánál?
A döntéseknél azt látom, hogy a hallgatók nézik, hogy az adott egyetemnek milyen kimeneti lehetőségei vannak. A diplomás pályakövetésből hol helyezkednek el leginkább a hallgatók, milyen együttműködéseik vannak más, gazdasági szereplőkkel, cégekkel, és a hallgatók igenis nézik tudatosan ezeket a további lehetőségeket, amely a külföldi mobilitási kapcsolatokat jelenti, amely a gyakorló helyeket jelenti, hogy hova mehetek el aztán gyakorlatra az adott képzési idő alatt. Egyre tudatosabbá válnak a hallgatók.
Aki figyeli az elmúlt időszak kommunikációját, annak feltűnhet, hogy szinte a siker záloga, ha modellváltott egyetemre jelentkezik a hallgató, mert az hangsúlyozottan versenyképesebb, rugalmasabb működést, a gazdaságra jobban nyitott egyetemet jelent, miközben a hat állami működtetésben maradt egyetem között olyan nagy múltúak vannak, mint az ELTE vagy a Budapesti Műszaki Egyetem.
Az állami ösztöndíjas helyek, a képzés minősége, megfelelősége, az az ELTE és a BME esetében is, a magyar felsőoktatás meghatározó intézményeiként biztosított. Ugyanakkor egy lényeges dolgot látni kell: a modellváltó, megújult felsőoktatási intézmények finanszírozásába beleégettük a teljesítményelvűséget 30-40-50 százalékban. Tehát három év múlva a megújult felsőoktatási intézmények finanszírozása olyan teljesítményi és minőségi paraméterektől függ, aminek a jelentős része a hallgató érdekében van. A képzés-előrehaladásban, az elhelyezkedésben és minden olyan dologban, ami a hallgatónak a felsőoktatás befejezését követő diplomás elhelyezkedését biztosítja.
Folytatódhat még a modellváltás? Bővülhet még ez a kör? Minthogyha a Budapesti Műszaki Egyetem is fontolgatná azt, hogy áttér az alapítványi működési formára.
A kormány álláspontja ebben egyértelmű volt. Ha megnézzük a 2021-ben modellváltó intézményeket, minden esetben az egyetem szenátusa, a legfőbb döntéshozó testülete kezdeményezte azt, hogy szeretnének a rugalmasabb, versenyképesebb egyetemi modell irányába továbblépni.
De voltak erről egyeztetések vagy tárgyalások?
Értelemszerűen a felsőoktatási intézmények egyeztetnek egymás között, tehát kialakult egy új finanszírozási rendszer, kialakult egy új szabályozás, látják ennek a lehetőségeit a felsőoktatásban, úgyhogy van konzultáció az intézményrendszerben ennek kapcsán, de ilyen döntés a BME vezetése részéről nem történt.
