Gyógyító adókat ajánl a WHO receptje
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a dohánytermékek adójának növelését szorgalmazza a fogyasztás visszaszorítása érdekében; a magyar fiatalok szokásaira már valamelyest hatnak is a megszorítások.
A szervezetnek a május 31-i dohányzásmentes világnap alkalmából kiadott közleménye szerint hatékony politika a dohányzás visszaszorítására, ha ezen termékek ára az adó révén emelkedik.
A dohányzás az egyik vezető halálok a világon, mintegy 6 millió ember életéért felelős világszerte, Európában 1,6 millió embert öl meg. A dohányzás jelentős mértékben járul hozzá a tüdőrák és a szívbetegségek kialakulásához. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet arra, mennyire előnyös, ha valaki leteszi a cigarettát. Például a leszokást követő 10 év után a tüdőrák kockázata körülbelül a fele annak, mint amellyel egy dohányos embernek számolnia kell, és csökken a száj-, torok-, nyelőcső-, hólyag-, méhnyak- és hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint ha valamennyi országban növelnék a cigaretták adóját 50 százalékkal, 49 millióval kevesebb dohányos lenne, és legalább 11 millió, dohányzásnak tulajdonítható halálesetet lehetne megelőzni. A 10 százalékos áremelés a magas jövedelmű országokban 4 százalékkal csökkenti a dohánytermékek iránti keresletet, és mivel az alacsony-, illetve közepes jövedelmű országok lakosai érzékenyebbek az árváltozásokra, ott a kereslet mérséklődése a 8 százalékot is elérheti.
A WHO azt ajánlja, hogy a dohánytermékekre vonatkozó adó legalább 75 százaléka legyen a kiskereskedelmi árnak a legnépszerűbb cigarettamárkák esetében. A világszervezet európai régiójának 53 tagállamából 26 országban van adó a cigarettán és egyéb dohánytermékeken. Magyarországon ez az adómérték a legmagasabbak közé tartozik Európában, a cigaretta fogyasztói árának 87 százaléka adó. Míg 2004-ben a dohánytermékek utáni adóbevétel 257 milliárd forint volt, 2012-ben elérte a 466 milliárdot.
A WHO megjegyzi, hogy a dohányzás okozta gazdasági teher minden országban nagyobb a bevételeknél. A magyarországi dohányzáshoz köthető egyéni és állami kiadás, illetve az állam bevétele közötti különbség 80 milliárd forint veszteséget jelentett 2010-ben.
***
Magyarországon a 13-15 éves korosztályba tartozók körében csökkent a dohánytermékeket kipróbálók aránya, és nőtt a nemdohányzóké - mondta Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpont vezetője az MTI-nek a nemzetközi ifjúsági dohányzásfelmérés 2013-as adatait ismertetve.
A 2012-es és 2013-as adatokat összehasonlítva: 57 százalékról 45 százalékra csökkent azok aránya, akik kipróbáltak valamilyen dohányterméket, és 64,5 százalékról 69,5 százalékra nőtt a nemdohányzók aránya. Az adatokat árnyalja, hogy az alkalmi dohányosok aránya csökkent, míg a naponta dohányzóké kicsivel nőtt. Az alkalmanként rágyújtók aránya azért csökkenhetett, mert már nem szabad rágyújtani a szórakozóhelyeken, s kevesebben vállalják az utcára kijárkálást. A dohányzás és a passzív dohányzás megítélése is eltérő arányban változott. Míg 2012-ben a megkérdezettek 60 százaléka vélte úgy, hogy a passzív dohányzás is káros, addig tavaly már csak 43 százalékuk nyilatkozott így. Arra a kérdésre, hogy részt vett-e valamilyen leszokást támogató programban, 2012-ben a válaszadók 64 százaléka felelt igennel, míg tavaly csak 44 százaléka.
Magyarországon mindenki kérhet segítséget az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben létrehozott Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ ingyenesen hívható zöld számán 06-80-442-044, illetve a www.leteszemacigit.hu honlapon.
