hirdetés
2024. november. 05., kedd - Imre.

Egészségpolitika

Fordulat a Geréb-ügyben: változóban a műhibák minősítése?

A medicalonline által megkérdezett ügyvéd szerint még egyáltalán nem biztos, hogy az ügyészség is elfogadja a Geréb Ágnes ügyében bekövetkezett fordulatot: az egyik esetét akár gondatlan emberölésként is minősíthetik.
A távirati iroda információja szerint legalábbis erre tett javaslatot a Pesti Központi Kerületi Bíróság az otthonszülési ügyekben megidézett szülész-nőgyógyász, az otthonszülés hazai apostolának tárgyalásán. Geréb Ágnes ellen több eljárás is indult, ezeket összevonták, s az egyik, még 2007-ben történt, s egy újszülött halálát okozó ügyről vélekedett úgy a bíró, hogy az akár emberölésként is minősíthető. Az inkriminált eset során a magzat beszorult a szülőcsatornába, s oxigén hiánya miatt életét vesztette. Az idézett szakértő szerint azonban a halál oka nem az utóbbi volt, hanem az az eljárás, ahogy Geréb megpróbálta továbbsegíteni a magzatot, vagyis tudnia kellett, hogy ebben a helyzetben a magzat fejének mozgatása akár annak halálával is végződhet.

Az említett szakértői anyag szerzőjét még nem hallgatta meg a bíróság. A medicalonline úgy értesült, jogász körökben meglepetést keltett a bírósági javaslat. Simon Tamás ügyvéd szerint ezt azonban még az ügyészségnek is el kell fogadnia, s az említett mellett idővel nyilván más szakértőket is meghallgatnak.

A hazai ítélkezés szakemberek szerint egyre inkább eltolódik az angolszász precedens joggyakorlat irányába. Kérdésünkre: előfordulhat, hogy ettől kezdve bármelyik műhibapert menet közben átminősíthetik gondatlan emberöléssé? - Simon Tamás ügyvéd nemleges választ adott.

A műhiba ügyek révén elhíresült jogász egyrészt előrebocsátotta: valóban megfigyelhető a precendens joggyakorlat irányába való elmozdulás, de kizárólag a polgári peres – így a műhibák kapcsán megítélt kártérítési -, s nem a büntető ügyekben.

Bár a Geréb-ügy e fordulatának részletes indoklása még nem ismert, Simon Tamás szerint az orvoslást érintő büntetőügyeknél a „halált okozó gondatlan veszélyeztetés” tényállásként kezelik, s nem gondatlanságból elkövetett emberölésként. Az eljárásnak kellene arra választ adnia, hogy jelen esetben miért nem lehet alkalmazni a speciális tényállást, a foglalkozási szabályok megszegését, és miért kell úgy tekinteni, mintha az orvos tevékenysége a foglalkozási szabályoktól függetlenül vizsgálható. Kérdés lehet az is, hogy a foglalkozási szabályszegés hiányban az eljárás megszüntetése vagy más bűncselekmény, jelen esetben a gondatlan emberölés vizsgálata kezdhető meg. Az átminősítés a büntetési tételeket nem érinti, hiszen mindkét esetben maximum öt éves szabadságvesztés róható ki.

Horváth Judit - medicalonline



cimkék

Könyveink