Folytatódnak az egyeztetések az otthonszülésről

Hosszú évek óta tart a vita Magyarországon arról: szabad-e otthon szülni, illetve ennek biztonságához miként teremthetők meg a feltételek. Azt, hogy mindez nem tilos, már Mikola István kimondta miniszterségének utolsó időszakában, ám akkori kérése, hogy a szakma dolgozza ki az otthonszülés részletes szakmai szabályait, lényegében megvalósulatlan maradt. Horváth Ágnes miniszter újfent kiállt a nők önrendelkezési jogának biztosításáért, s tavaly ősszel megkezdődtek az egyeztetések az otthonszülést segítő bábák, a szülészek-nőgyógyászok szakmai szervezetei és a szaktárca képviselői között.
A szabályozásnak különös aktualitást adott, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2007. október végén kihirdetett ítélete alapján Geréb Ágnest három évre eltiltották a szülész-nőgyógyász szakma gyakorlásától, az otthonszülés legismertebb szorgalmazója ugyanis – az ítélet szerint – hét éve megsértette foglalkozása szabályait. Ezt követően, szeptember 15-én meghalt egy otthon született gyermek, október 30-án pedig egy otthonszülésnél fellépő szövődmény miatt szállítottak kórházba egy anyát és gyermekét.
Szabó István professzor, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke a miniszteri felkérés idején úgy nyilatkozott: a döntés ellenére továbbra sem ajánlják az otthonszülést, de ha valaki mégis ezt a kockázatos utat választja, annak szigorú feltételeknek kell megfelelnie. Javaslataik alapján azok a nők, akiknek a méhén korábban már végeztek valamilyen műtétet, akiknek magzata medencefekvésű, akik elmúltak 35 évesek, akiknek nagy súlyú a magzatuk, csak kórházban hozhatják világra gyermeküket. A szülést véleményük szerint csak 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező orvos vezethetné, és olyan szülésznő lehetne jelen, akinek speciális végzettsége és ugyancsak 10 éves tapasztalata van. A várandós nőktől a szakmai kollégium azt várta, hogy már jóval a szülés megkezdése előtt válasszanak kórházat. A szülést kísérők az otthonszülésről értesítsék a háttérkórházat és a mentőszolgálatot, hogy komplikáció esetén azonnal segíthessenek. Olyan műszerek jelenlétét is biztosíttatná a szakmai kollégium a szülő nő otthonában, amelyekkel a szülés közben ellenőrizni lehet a kismama és a magzat állapotát.
Mindez nem aratott osztatlan sikert az otthonszülés lehetőségét pártoló orvosok, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), az Intézményen Kívüli Szülés Szabályozását Előkészítő Bizottság és az otthonszülésnél segédkezők között. Az Orvosok a Szabad és Biztonságos Születésért csoportjának tagjai például kijelentették: otthon nem feltétlenül szükséges a szakorvosi jelenlét, a szülést jól képzett, nagy tapasztalattal rendelkező bába is kísérheti; sem szülész szakorvosra, sem gyermekorvosra nincs szükség. A szülés természetes folyamat, amelynek túlzott medikalizálása elfogadhatatlan. Az otthonszülés nemcsak a szülés helyének szabad megválasztását, hanem annak a lehetőségét is jelenti, hogy a szülő nő szabadon határozza meg a szülés lefolyását, amelyben a jelenlévők segítik, kísérik őt.
Érdeklődésünkre az Egészségügyi Minisztériumban elmondták: a tavaly megkezdett egyeztetések ezen a héten csütörtökön folytatódnak. Egyelőre annyi bizonyos, hogy a korábban már lefektetett alapelvek változatlanok. Az Egészségügyi Minisztérium szándéka továbbra is az, hogy azok, akik kórházon kívül kívánnak szülni, „döntésüket ne féllegális, bizonytalan körülmények között, hanem józan szabályok mellett hozhassák meg”, úgy, hogy közben minden kismamának garantálják a méltóságot és a biztonságot. A legfőbb követelmény az újszülött biztonsága, a szülő nők között azonban senki sem tehet különbséget aszerint, hogy mely helyszínt választották a szülés helyszínéül. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a szükséges egészségügyi ellátásra, a társadalombiztosítás megfelelő támogatására vagy az anyakönyvezés gyakorlatára is.
Mint Horváth Ágnes miniszter bejelentette: a biztonságos kórházon kívüli szülés szabályozásához törvénymódosításra, kormány- és miniszteri rendeletre van szükség. Az anyák önrendelkezési jogának kimondásához az egészségügyi törvényt tervezik módosítani (lásd keretes írásunkat). Az ezzel kapcsolatos javaslat tavaly decemberben a parlament elé is került, s várhatóan tavasszal tárgyalja meg az Országgyűlés.
A kórházon kívüli szülés részletes szabályozását taglaló kormányrendelet tárcaközi vitája már megkezdődött. Az ősszel egyszer már közzé tett miniszteri rendelettervezetben foglalt szabályozás (lásd jobb oldali linkünket) a vita során várhatóan annyiban változik, hogy tíz helyett öt éves szakmai gyakorlatot ír elő az otthonszülésben segédkezők számára, s egy évig szakorvos jelenléte is kötelező lesz, ha az anya otthon hozza világra gyermekét.
Az otthonszülést szabályozó rendeletek július elsején léphetnek hatályba, így ugyanis lesz elegendő idő a szülésznők, bábák számára megfelelő képzést és vizsgát biztosító tanfolyam előkészítésére. A tanfolyamok várhatóan márciusban indulnak; az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet már dolgozik a képzések tematikáján.
A szaktárca azonban az átmeneti időben sem tiltja, hogy a szülés kísérésében gyakorlatot szerzett szülésznők és bábák segítsék az otthonszülést választó édesanyákat, de határozottan kérik, hogy addig is mindenki tartsa be az ajánlásokat.

Köbli Anikó