Foglalkozás-egészségügy: felesleges kiadás?
A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot nem lehet megtagadni, de a dolgozó szenzitív adatait a munkáltató nem fogja megtudni, írja a Híradó.hu.
Az egészséges munkavállaló abból a szempontból is jó üzlet a cégeknek, hogy a betegség első tizenöt napján – vagyis a munkáltatótól járó betegszabadság idején – nekik kell állniuk munkából kiesett dolgozóik jövedelmét. Nemzetgazdasági szinten is jelentős összegek múlnak a dogozók egészségén, 2015-ben a kifizetett táppénz az országban meghaladta a 70 milliárd forintot. Ebben az évben naponta több mint 63 ezren kaptak jövedelempótlást az átmeneti keresőképtelenségük miatt, ami egy esztendő alatt több mint 23 millió táppénzes napot jelentett.
A Híradó.hu beszámolója szerint mindezek ellenére, sok munkahelyen legfeljebb a kötelező üzemorvosi vizsgálat létezik egészségügyi szolgáltatásként, és az is csak formális.
Poór József, a Humán Szakemberek Országos Szövetségének (HSZOSZ) elnöke azonban felhívta a figyelmet, hogy a vállalatoknak különösen a mostani munkaerőpiaci helyzetben lenne érdemes nagyon odafigyelniük a dolgozóiknak nyújtott egészségügyi szolgáltatások színvonalára, miután több területen szinte lasszóval kell fogni a megfelelő munkavállalókat. Új generáció jelent meg a munkahelyeken – legalábbis bizonyos szegmensekben – , és ezeknek a munkavállalóknak már fontos a cég által nyújtott egészségügyi szolgáltatások minősége.
A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok minden költsége a munkáltatót terheli, a részvételre pedig a dolgozóknak munkaidőben kell lehetőséget biztosítani, nem a szabadidejükben.
A nagyobb munkáltatónál ezeknek a szabályoknak a betartásával, és általában a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokkal jellemzően nincs gond. Sőt, az ilyen cégek egy része ma már nemcsak a kötelező vizsgálatokra küldi el a dolgozóit, hanem különböző szűrésekre is, valamint gyakran egészségnapokat is szervez számukra. A kisebb munkaadók esetében azonban gyakorta felesleges pénzkidobásnak ítélik az effajta költéseket. Márpedig a magyar munkavállalók 60-70 százaléka dolgozik mikro- vagy kisvállalatoknál, amelyek gyengébb az anyagi helyzetük miatt kevesebbet áldoznának egészségfejlesztésre, mint a nagyobb társaságok – mondta Cseh Károly a Népegészségtani Intézet igazgatója. Önfoglalkoztatók, illetve egyéni munkavállalók esetében nem kötelező a munkahelyi orvosi szolgáltatás.
A munkaköri előzetes alkalmassági vizsgálaton minden újonnan munkába álló személynek részt kell vennie. Utána következnek az időszakos, a soron kívüli, illetve a záró vizsgálatok, amelyek célja, hogy észrevegyék az időközben esetleg kialakult egészségkárosodásokat. A vizsgálatok fajtáit az adott munkakör határozza meg, így különlegesebb esetekben az is előfordulhat, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakember mellett más orvost is be kell vonni a munkába. Az időszakos vizsgálatokat általában évente kötelező elvégezni a dolgozókon, mert az utóbbi időben szinte nincs olyan munkahely, ahol a munkavállaló ne lenne kitéve egészségkárosító kockázatoknak.
Ha a dolgozó, illetve a munkavállaló-jelölt nem ért egyet egy alkalmassági vizsgálat eredményével, akkor más egészségügyi szolgáltatónál kérheti annak felülvizsgálatát – hangsúlyozta Szele Eszter. A vizsgálatot nem lehet megtagadni, de a dolgozó személyes egészségügyi adatait a munkáltató nem fogja megtudni. Az orvos a vizsgálat után nem azt közli a munkáltatóval, hogy a dolgozónak milyen konkrét betegségei vannak, hanem csak annyit, hogy a páciens alkalmas-e az adott feladat ellátására, illetve milyen korlátozással – például szemüveg viselésével – tette hozzá a szakember.
