„Ez a bomba robbanni fog, mégpedig két-három héten belül”
A kormány semmilyen pozitívumot nem tud felmutatni a betegek számára, az egészségügyi dolgozók egyre frusztráltabbak, az orvosok elvándorlása egyre nagyobb méreteket ölt, a kórházak pedig folyamatos spórlásra kényszerülnek – összegezte a kormány elmúlt másfél-két éves teljesítményét a portfolio.hu-nak adott interjújában Sinkó Eszter.
Az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgató-helyettesével készített interjúból két rövid részt villantunk fel.
– Nem véletlen mondta azt Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke a napokban – idézi Sinkó szavait a honlap - , hogy abba kéne hagyni a kollektív hazudozást az egészségügyben. A betegek számára rendkívül fontos lenne, hogy azt az ellátást kapják meg, amelyik számukra releváns. Azt, hogy a betegeket hogyan is kell ellátni, szakmai protokollokon keresztül szokták szabályozni. Az utóbbi egy évben a kórházigazgatók sorra ismerik el, hogy ezeket az ún. szakmai protokollokat nem tudják betartani. Ennek hátterében az áll, hogy olyan alacsony az ellátórendszer finanszírozása, hogy az intézmények spórolásra kényszerülnek. Különösen a drágább beavatkozások esetében maradhatnak el bizonyos elemek, amelyek pedig hosszabb távon már befolyásolják azt, hogyan gyógyulnak a betegek, vagy egyáltalán meggyógyulnak-e. Tehát a betegek szempontjából nem mondhatjuk, hogy bármiféle javulás következett be az elmúlt időszakban, sőt inkább romlott a helyzet.
– Végső soron tehát a betegeken csapódik le az ellátórendszer alulfinanszírozottsága. Ezek szerint az intézmények helyzete sem javult az elmúlt közel két év során?
– Az egészségügyi szolgáltatók nagyrészt teljesítményük alapján kapják bevételeiket. A kórházak és a járóbeteg szakrendelők a tavalyi év végén ugyan kaptak egy nagyobb összegű plusz forrást kintlévőségeik fedezésére, de ezzel a probléma az, hogy bevételeiknek egyhetedét az utolsó hónapban kapták meg , így év közben nem tudtak e többlet forrással számolni, tervezni. Az egészségügy folyamatos üzemmódban működik, folyamatosan jelentkeznek a kiadások, így például a legnagyobb tételben bérek. Emiatt a kórházvezetők kénytelen voltak az év folyamán takarékoskodni, indokolatlanul visszavenni a teljesítményüket, ami sorbanállásokat eredményezett. Nehézséget okoz a kórházak számára a gyógyszertámogatási szabályok változása is. A betegek vélhetően nagyobb arányban nem lesznek képesek arra, hogy kiváltsák a gyógyszereiket, így a kórházakra hárul a feladat, hogy bent fekvés esetén pótolják a betegek hiányzó gyógyszereit...
– Már mindenki számára világossá vált, hogy az ágazat leégetőbb problémája az egészségügyi bérek rendezése körül forog. A kormánynak nincs költségvetési mozgástere, így forrást nem tud biztosítani a bérek emelésére, csak ígéreteket tud tenni a dolgozóknak. Ön szerint meddig tud magának időt nyerni így a kormány?
– Azt hiszem, hogy ebből a szempontból sok ideje már nincs hátra a kormánynak. Azt látni kell, hogy jelentős forrás nem áll rendelkezésre központilag iniciált béremelésre. A lényeg, hogy a kormányzatnak valamit muszáj felvállalnia ilyen jogcímen. A rezidensszövetség megtette azt az elegáns gesztust, hogy ideiglenesen felfüggesztette akcióját. Ez azért szerencsés fordulat, mert ezzel a kormányt le lehetett ültetni a tárgyalóasztalhoz, és nem kellett háborúba bocsátkozni azonnal. Megjegyzem, az a kormányreakció, amelyet a "háborúra" való készülődés jegyében amúgy "biztonsági hálóként" foganatosítottak az egészségügyi válsághelyzet feloldására, biztosan támogatókat visz el az alapvetően jobboldali kötődésű orvostársadalomból... Humánerőforrás szempontjából ténylegesen vészhelyzet van, a korábbi kormányok sorra vonták ki a pénzt az egészségügyből, de a mostani kormány sem tett másként, ezért ha nem találnak valahonnan forrást, ez a bomba robbanni fog, mégpedig két-három héten belül. Ekkor a kormány előjön a kötelező orvos-nővér kirendeléssel. Az orvosok tiltakozni fognak, és elindulhat egy újabb negatív spirál az egészségügyben. Bízom benne, hogy a helyzet nem eszkalálódik eddig, és sikerül egy kompromisszumos megoldást találni. Fontos megjegyezni, hogy a szakmai orvosszervezetek várhatóan csak úgy fognak igent mondani az egészségügyi kormányzat bárminemű ajánlatára, ha abban látni fogják a perspektívát, például egy 2014-ig szóló ígéretet. Ebben az esetben a szakmai szervezetek képviselői is beletörődhetnek a történetbe, hiszen valóban nem azokat az időket éljük, amikor bármire könnyen lehet osztogatni a pénzeket – olvasható a portfolio.hu-n közölt interjúban.
