Erre a dobogós helyre nem lehetünk büszkék
Az Eurostat friss adatai szerint hazánkban egymillió lakosra vetítve 3812-en haltak meg szívkoszorúér-betegségben 2017-ben, írja a Qubit.
A magyar adat Litvánia után ez a legmagasabb szám az Európai Unió területén. A balti államban egymillió lakosra vetítve 5362 ember esett áldozatul a koszorúér-betegségeknek, míg Szlovákiában a magyarhoz hasonló, 3753 fős adatot regisztráltak.
Régiós bontásban az EU statisztikusai úgy találták, hogy leginkább Litvánia közép-nyugati térségét érintik ezek a halálesetek (5706 fő/millió), ezt követi Magyarország északi régiója 4597, majd Románia észak-nyugati térsége 4393 halálesettel egymillió lakosra vetítve.
Az egész EU területére vetítve javulás tapasztalható: az összesen regisztrált, 4527500 haláleset közül három évvel ezelőtt összesen 542700 esetben vezettek szívkoszorúér-betegségek a halálozáshoz, ami 17 százalékos csökkenés a 2011-ben mért adatokhoz képest. A halálesetek közel 90 százaléka 65 év felettieket és sokkal több férfit érintett, mint nőt. A jelek szerint egymillió lakosra vetítve 1625 férfi, de csak 881 nő halt bele szívproblémákba, írja a Qubit.
Ugyancsak az Eurostat adataiból szemezgetett a hvg.hu. Mint idézik, egy újszülött várható élettartama átlagosan 81 év volt, az a tíz régió, ahol a legmagasabb a várható élethossz, Spanyolországban vagy Franciaországban található.
A 65 éves korban várható élettartam tekintetében Madrid tartomány lett az első, ahol 23,2 év a várható élethossz. Ezzel szemben a keleti és balti tagállamok régióinak túlnyomó többségében a 65 évesek várható élettartama lényegesen alacsonyabb volt. A lista végén két bolgár régió kullog, ahol egy 65 éves ember átlagosan további 15,7 évre számíthat.
Magyarország a sereghajtók között van. A várható élettartam Budapesten a leghosszabb, 17,9 év, Észak-Magyarországon viszont mindössze 16 év, éppen csak megelőzve az utolsó helyen álló bolgárokat.
