Egészségipar
Enyhíthetik a donorhiányt a szívpumpák
2009. szeptember 25. 13:15
.jpg)
Világszerte sok ezer, különféle szívbajban szenvedő páciens vár új szívet adó donorra, pontosabban egy jó állapotú és megfelelő méretű, egészséges szívet adó embertársa halálára. Németországban például a legutóbbi adatok szerint 873-an szerepelnek a várólistán, miközben csak 232 donort tartanak nyilván.
A várakozási idő alatt segítség lehet a veszélyes részeket megkerülő bypass műtét vagy a rossz ereket pótló mesterséges ér, sztent beépítése, esetleg egy műszív. Ám mindezek csak operációval alkalmazhatók, drágák, és végső soron nem mindig oldják meg a problémát. Enyhíthetik viszont a gondokat azok az eszközök, amelyek egyelőre kísérleti stádiumban vannak.
A Deutsches Ärzteblatt szaklapban a hannoveri Medizinische Hochschule kutatója, Martin Strübe és társai beszámolnak egy általuk kifejlesztett, a páciens szíve alá implantálható, mindössze 145 grammos kis szívpumpáról, amely folyamatosan nyomja a donorra várakozó vérét a bal szívkamrába. A kis pumpa valójában egy, az archimedesi (végtelen) csavarra emlékeztető szivattyúcska. Az ezzel „vérellátott” betegnek nincs szívverése, mert a kis készülék folyamatosan dolgozik. Hátránya, hogy csak külső áramforrásról üzemeltethető. A kutatók remélik, hogy újfajta, nagyobb teljesítményű, ám kisebb és beépíthető elemmel is fel tudják hamarosan szerelni.
Az angliai Harefieldben dolgozó Emma Birks hasonló, ám a centrifugál szivattyúk elvén működő, kisméretű vértovábbító szívpumpáról adott hírt. Ez kissé nehezebb, mint a másik készülék, és ugyancsak folyamatosan működik.
A Max Planck Intézet Bad Nauheim-i részlegét vezető Wolfgang Schaper professzor javaslatára a kevésbé súlyos szívelégtelenséggel élő páciensek keringési rendszerének tornáztatására az általa Herzhose-nak (szívnadrágnak) elnevezett szerkezetet alkalmazzák. Ez négy, a lábszárra és a combokra szorítható rugalmas hengerből áll, amelyeket hetenként öt alkalommal egy-egy óra hosszat kis légsűrítővel a szívverés ütemében felfújnak. A „nadrág” azután a lábakból a keringési rendszeren át szabályosan nyomja a vérfolyamot a lustuló-fáradó szívbe. A szerkezetet a berlini Charité kórházban 17 páciensen próbálták ki: közülük hatnál akkora javulást eredményezett, hogy le is vették őket a sztentre várók listájáról.
A Deutsches Ärzteblatt szaklapban a hannoveri Medizinische Hochschule kutatója, Martin Strübe és társai beszámolnak egy általuk kifejlesztett, a páciens szíve alá implantálható, mindössze 145 grammos kis szívpumpáról, amely folyamatosan nyomja a donorra várakozó vérét a bal szívkamrába. A kis pumpa valójában egy, az archimedesi (végtelen) csavarra emlékeztető szivattyúcska. Az ezzel „vérellátott” betegnek nincs szívverése, mert a kis készülék folyamatosan dolgozik. Hátránya, hogy csak külső áramforrásról üzemeltethető. A kutatók remélik, hogy újfajta, nagyobb teljesítményű, ám kisebb és beépíthető elemmel is fel tudják hamarosan szerelni.
Az angliai Harefieldben dolgozó Emma Birks hasonló, ám a centrifugál szivattyúk elvén működő, kisméretű vértovábbító szívpumpáról adott hírt. Ez kissé nehezebb, mint a másik készülék, és ugyancsak folyamatosan működik.
A Max Planck Intézet Bad Nauheim-i részlegét vezető Wolfgang Schaper professzor javaslatára a kevésbé súlyos szívelégtelenséggel élő páciensek keringési rendszerének tornáztatására az általa Herzhose-nak (szívnadrágnak) elnevezett szerkezetet alkalmazzák. Ez négy, a lábszárra és a combokra szorítható rugalmas hengerből áll, amelyeket hetenként öt alkalommal egy-egy óra hosszat kis légsűrítővel a szívverés ütemében felfújnak. A „nadrág” azután a lábakból a keringési rendszeren át szabályosan nyomja a vérfolyamot a lustuló-fáradó szívbe. A szerkezetet a berlini Charité kórházban 17 páciensen próbálták ki: közülük hatnál akkora javulást eredményezett, hogy le is vették őket a sztentre várók listájáról.
Szűcs József, MTI
