Ennyit költünk saját zsebből az egészségünkre

Brutális összegeket, jellemzően az ország éves egészségügyi kiadásának közel 30 százalékát költjük el minden évben saját zsebből az egészségünkre. Ennél nagyobb arányban az uniós országok közül csak Portugáliában, Litvániában, Máltán, Görögországban, Lettországban, Bulgáriában és Cipruson költenek saját zsebből az emberek. Még az EU-ból időközben már távozó Nagy-Britanniában is csak 15 százalék volt 2018-ben ez arány – derült ki Kincses Gyulának, a Magyar Orvosi Kamara elnökének a Pénztárszövetség közelmúltban megrendezett éves konferenciáján tartott előadásából. A GDP mindössze 4,3 százalékát költötte az állam az egészségügyi kiadásokra 2019-ben, a másik 2 százalékot a magánkiadások tették ki.

Ez 2019-ben 956 milliárd forint volt, amiből 106 milliárd forintot a kiegészítő rendszereken keresztül (egészségpénztárak, egészségbiztosítás) finanszíroztunk, 850 milliárd forintot pedig zsebből – mondta Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója.

Az önkéntes egészségpénztárak jelenleg a passzív finanszírozóként kis összegű költések kifizetői (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök). A magánellátás szolgáltatásainak az igénybevételénél nem kielégítő aránnyal vannak jelen. Ez egy olyan lehetőség, amire a jövőben mindenképpen hangsúlyt kell helyezni – mondta Szeniczey.

Rendkívül alacsony a pénztártagok életmódjavító termékekre, szolgáltatásokra fordított költéseinek az összege is. (Az évi 50 milliárd forint kiadásból mindössze 150 millió forint.) Nyilván ennek oka lehet az ezen termékeket terhelő adófizetési kötelezettség is (ezekre 15 százalék szja-t kell fizetni). Ugyanakkor nagyon sok esetben információhiányra vezethető vissza, hogy ilyen szolgáltatást pénztáron keresztül nem vesznek igénybe a tagok. Itt is erősítenie kell a szektornak – hangsúlyozta az MNB igazgatója.

Ugyancsak alacsony a preventív szolgáltatások igénybevétele (ráadásul ezekre plusz 10 százalék adókedvezmény is jár).

Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára pedig úgy fogalmazott: stagnál a tagság és öregszik, ami nem fenntartható. Jelenjenek meg agresszívebb marketinggel a piacon! Mert most nem láthatóak, írja összefoglalójában Az én pénzem.