"A munkásvédelem első számú felelőse a kormány"
Elfogadta a parlament az új Munka Törvénykönyvét
Az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással, ellenzéki nemmel fogadta el az Országgyűlés az új Munka Törvénykönyvét.
Az új törvénykönyvben szerepel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el. Az indoklás szerint a rendelkezés a borravaló és a hálapénz elfogadásának tilalmát mondja ki, de a munkáltató felmentést adhat alóla.
Az új törvénykönyv nem száz százalékban a kormányzati szándékot tükrözi, ugyanis az érdekképviseletekkel létrejött megállapodás között olyan pontok is vannak, amelyekkel a kabinet nem ért egyet – mondta a miniszterelnök a javaslat keddi záróvitájában, az Országgyűlésben. Orbán Viktor kifejtette: bár a megállapodásnak több olyan pontja is van, amellyel a kormány nem ért egyet, mert úgy véli, másképpen, jobban kellett volna szabályozni az adott kérdést, mégis elfogadott érdek-képviseleti álláspontokat, és "valódi kompromisszumokat kötött". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormánynak felelősséget kell vállalnia a törvény olyan szövegrészeiért is, amelyek kompromisszumosak. A kormányfő szerint azonban az új Munka Törvénykönyve összességében nagyobb biztonságot és gazdasági teljesítményt hoz majd az országnak.
Arra az LMP-s felvetésre, hogy a XXI. századhoz méltó törvényre van szükség, zárszavában úgy reagált: ez így van, a "bökkenő", hogy "Európa legjobb koponyái" ma éppen lázasan azon gondolkodnak, hogy milyen lesz ez a század. Egy biztos – folytatta a miniszterelnök –, hogy Magyarországnak el kell érnie az európai foglalkoztatási átlagot – ami 65 százalék, szemben az 55 százalékos magyarral –, majd meg is kell haladnia azt, és meg kell közelítenie a 75 százalékos amerikai aktivitási rátát.
Orbán Viktor azt mondta, úgy látja, egyetértés van a kormányzat és az ellenzék között abban, hogy munkaalapú társadalmat kell kiépíteni Magyarországon, az embereknek pedig tisztességes munkáért tisztességes bért kell kapniuk. A munkásvédelem kérdésében eltérnek a vélemények – jelentette ki hozzátéve, hogy ma elfogadhatatlanul kiszolgáltatottak a munkavállalók, de szerinte a szakszervezetek aligha lesznek képesek arra, hogy megvédjék a munkásokat, ezért a munkásvédelem első számú felelőse a kormány.
A részmunkaidővel kapcsolatos ellenzéki kifogásokra reagálva szólt arról is, hogy a kormány továbbra is úgy gondolja: a részmunkaidő igenis segíti a családokat. A miniszterelnök azt mondta, azokat a hozzászólásokat, amelyek "osztályharcos gyökerekről fakadnak", nem tudják érdemben megfogadni, felfogásuk szerint ugyanis "nem az osztályharcra kell törekedni, hanem az osztálybékét kell célul kitűzni, ha úgy tetszik, osztály-együttműködést kell létrehozni, ami a mi nyelvezetünkben egy szélesebb értelmű nemzeti együttműködést jelent".
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár zárszavában arra tért ki, hogy a kormány azokkal a szakszervezetekkel kereste a megállapodást, amelyek erre nyitottak voltak, és nem ragaszkodtak a jelenlegi munka törvénykönyvéhez. A regionális minimálbér bevezetésével kapcsolatos ellenzéki aggályokra úgy reagált: ez csak egy lehetőség, amely akkor válhat szükségessé, ha így menthetők meg munkahelyek egy térségben.
A záróvitában az MSZP képviselői arról beszéltek, hogy az új munka törvénykönyve alapján az embereknek többet kell majd dolgozniuk ugyanannyi vagy kevesebb pénzért. Bírálták egyebek mellett a regionális minimálbér bevezetésének lehetőségét, és megerősítő népszavazást sürgettek az új jogszabályról. A szocialista Gúr Nándor megjegyezte, hogy pártja több mint ötszáz módosító indítványa közül egyet sem támogatott a kormányoldal.
Az LMP szerint az új törvénykönyvvel nem lesz több munkahely, a Jobbik pedig a többi között arról beszélt, hogy a kabinet ellehetetleníti a szakszervezetek létét.
